MNB: Csak 2013-tól emelkedhet a cégek hitelfelvétele

Tavasszal még év végi hitelezési fordulatot becsült a jegybank, az új előrejelzés szerint azonban csak 2013-tól kezdhet emelkedni a cégek hitelfelvétele. Az MNB becslése szerint jövő év végére előfordulhat, hogy minden ötödik céges adós nemfizetővé válik.

Tovább csúszik a hitelezési fordulat a vállalatoknál: tavasszal még azt becsülte a Magyar Nemzeti Bank, hogy idén év végével emelkedni kezdhet a vállalati hitelezés, a szerdán publikált stabilitási jelentés szerint azonban 2013 elejére teszi a fordulatot.

A jegybanki jelentés szerint a céges hitelek közül első sorban a hosszú lejáratúak épültek le. Az első két negyedévben a céges hitelállomány csökkenésének 80 százaléka a hosszú lejáratú banki hitelek fogyása miatt következett be. A vállalati hitelállomány 326 milliárd forinttal csökkent, igaz, az előző negyedévekhez képest a leépülés üteme mérséklődött.

A bankok szinte kizárólag az alacsony kockázatú céges ügyfelekkel foglalkoznak, a hitelkihelyezés egyre csökken. Az MNB jelentésében azt állította, hogy az immár öt éve tartó banki szigorítás elsősorban a kis- és középvállalkozásokat érinti, mivel számukra a bankhitelen kívül nincs alternatíva. A hitelkockázati felár nagyvállalatok esetében 1-2 százalék, kkv-k esetében azonban 4-8 százalék. Mivel a hiteleken ekkora többletteher nem kigazdálkodható sok cégnél, ezért a bankok inkább a kevésbé kockázatos ügyfeleket választják.

A jegybank megjegyezte, hogy az adatok a nyáron készült hitelezési felmérésből származnak, ezért a végtörlesztés és a görög adósságválság azóta felmerül kérdéseit nem vették figyelembe.

Eközben a cégek meglévő hitelei a jegybank szerint egyre rosszabb minőségűek. Az egyre szaporodó nem fizető hitelesek aránya az MNB becslése szerint 19 százalék fölé kerülhet 2012 végére.

A jegybank egy elemzésében áttekintette a vállalati hitelezés javításának összes lehetőségét mind a hitelkereslet, mind a -kínálat oldaláról. Az MNB szerint a vállalati hitelezés visszaesésének elsődleges oka az, hogy a bankok nem akarnak vagy nem tudnak hitelt nyújtani, ezért azok az állami eszközök lehetnek sikeresek az élénkítésben, amelyek a befagyott banki hitelezést oldják.

Ezt úgy teheti meg a kormányzat, ha az állam valamely intézményén keresztül átvállalja a bankoktól a kockázat egy részét. Ez lehetséges állami viszontgaranciával, állami garanciaszervezetek tevékenységével, de akár egy állami bank belépésével is. Elvileg a jegybank is közbeléphetne, mert vásárolhatna céges kötvényeket, ezek azonban a magyar gazdaságban nem jellemzőek.

A hitelkínálat mellett a hitelkereslet is élénkíthető lenne alacsonyabb kamatokkal, állami kamattámogatással, vagy a jegybank refinanszírozásával („kettős kamatszint”), de ezek az eszközök vagy az inflációs cél megvalósulását veszélyeztetnék, vagy komoly költségvetési kiadással járnának – írja az origo.