MNB: az iparcikkek és élelmiszerek inflációjának lassulása ellensúlyozta az üzemanyagok drágulását februárban

Az infláció elmúlt 13 hónapban tapasztalt erőteljes lassulását a fegyelmezett monetáris politika, a kormányzat versenyt erősítő lépései, a visszafogott kereslet, a bázishatások és a korábbinál érdemben alacsonyabb külső költségkörnyezet együttes hatása okozza – állapította meg a jegybank elemzése.

Az MNB kiemelte: az infláció és a maginfláció is alacsonyabban alakult februárban a decemberi Inflációs jelentés előrejelzésének középértékénél, amit elsősorban az élelmiszerek, míg a maginflációban a feldolgozott élelmiszerek árának vártnál kedvezőbb alakulása magyaráz.

Az üzemanyagok és szabályozott árak nélkül számított kosár ára az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal emelkedett a teljes kosára számított 0,7 százalékkal szemben.

Az alapfolyamatokat jobban tükröző, a feldolgozott élelmiszerek nélkül számított havi maginfláció 0,3 százalékon alakult.
Az MNB értékelése szerint a februári átárazások mértéke az iparcikkeknél megfelelt a historikus átlagnak, miközben a piaci szolgáltatásoknál magasabban, az élelmiszerek esetén pedig alacsonyabban alakult.

Az üzemanyagok ára havi összevetésben 6,7 százalékkal emelkedett, amihez jelentős mértékben járult hozzá, hogy az üzemanyagok fogyasztói árába fokozatosan gyűrűzött be a január 1-jén életbe lépett jövedékiadó-emelés – állapította meg az MNB.

A szabályozott árú termékek és szolgáltatások árai januárhoz képest 0,6 százalékkal emelkedtek, amit a vezetékes gáz árának emelkedése okozott, mivel csökkent az alacsonyabb hatósági ár mennyiségi korlátja alá eső lakossági fogyasztás aránya – állapította meg az MNB.