MNB: az érintőkártyák terjedése növeli a fizetési forgalmat
A második negyedévében tovább nőtt az elektronikus fizetési eszközök használata alapvetően az érintőkártyás pénzforgalmi infrastruktúra számottevő bővülésének köszönhetően. A lakossági fizetési számlák és kártyák száma lényegében nem változott, a kártyás fizetést lehetővé tevő POS-terminálok száma pedig csak kismértékben emelkedett – jelentette szerdán a Magyar Nemzeti Bank (MNB)
A belföldi kibocsátású fizetési kártyákkal lebonyolított vásárlási forgalom jelentősen, a tranzakciók számát tekintve 19,1 százalékkal, értékében 18,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kártya fizikai jelenléte nélkül lebonyolított tranzakciók száma harmadával, értéke pedig mintegy 38 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor ez továbbra is csupán az összes kártyás vásárlás 5,2 százalékát jelenti darabszámban és 8 százalékát értékben. A belföldi fizetési kártyás készpénzfelvételek mind darabszámban (2,8 százalék), mind értékben (8,7 százalék) nőttek, az egy tranzakcióban átlagosan felvett készpénz értéke így meghaladta a 62 ezer forintot.
Az érintőkártyák száma a megelőző időszakokhoz hasonlóan számottevően – 7 százalékkal – emelkedett, így a 4,2 millió darab ilyen funkcióval rendelkező kártya az összes fizetési kártya csaknem felét teszi már ki. A fizetésikártya-elfogadói hálózat 3 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest nagyjából egyformán fizikai elfogadóhelyek és az ott üzemelő POS-terminálok tekintetében is, a terminálok száma így meghaladta a 98 ezret. A POS terminálok 55 százaléka rendelkezik az érintéses fizetést lehetővé tevő funkcióval.
Az internetes elfogadóhelyek száma szintén nagymértékben, majdnem 6 százalékkal nőtt, ezzel a magyarországi pénzforgalmi szolgáltatók hálózatában már több mint 7600 internetes áruházban volt lehetőség bankkártyával fizetni.
2015 első negyedévében a fizetési kártyákat és az elfogadó hálózatot érintő visszaélések a korábbiaknál nagyobb mértékben emelkedtek a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A kártyákkal okozott visszaélések négyötöde – több mint 4 ezer darab – a határon átnyúló forgalomhoz kapcsolódik, az ezekkel okozott kár értéke pedig megközelítette a 143 millió forintot.
Az előző év azonos időszakához képest emelkedett a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő, jellemzően internetes tranzakciókhoz kapcsolódó visszaélések aránya, így már az összes visszaélés 70,1 százaléka valamint a teljes kár 63,2 százaléka ezekből a visszaélésekből származik. A belföldi kártyaelfogadói hálózatban a negyedév során elkövetett 650 darab visszaéléssel okozott kár értéke meghaladta a 29 millió forintot. A visszaélések összforgalomhoz viszonyított aránya továbbra is alacsony – közölte az MNB. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
K&H: a nagy programok hajtják a zöldhiteleket
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a teljes zöld vállalati…
Tovább olvasom >Új gazdasági „akcióterv”: Reális-e a háztartási hitelállomány további növelése?
A hazai lakhatási válság sajnálatos velejárója, hogy a többség nem…
Tovább olvasom >MNB: lassú fordulat előtt a kereskedelmi ingatlanok piaca
A GDP várakozásoktól elmaradó növekedése még nem tudta érdemben támogatni…
Tovább olvasom >További cikkeink
Hogyan fognak az európaiak vásárolni az idei ünnepi szezonban?
A ShopFully és az Offerista Group az „Holiday Shopping Study…
Tovább olvasom >Az irodapiacon túlkínálat, a kiskereskedelmi ingatlanok és szállodák terén visszatérő kereslet várható 2025-ben
A magyar kereskedelmi ingatlanpiacot jelenleg a tranzakciószámok csökkenése és a…
Tovább olvasom >Czomba Sándor: jövőre kilenc százalékkal nő a minimálbér
Jövőre kilenc, két év múlva tizenhárom, három év múlva pedig…
Tovább olvasom >