MNB-alelnök: folytatódik az alapkamat-emelések sorozata 2022-ben

További alapkamat-emeléseket tervez jövőre az MNB

Hozzátette: az új szakaszban meghatározó az egyhetes betéti eszköz kamata, az egyhetes betéti rátában bekövetkező lépések tartósan beépülnek.

A maginfláció 2022 egészében a tolerancia sáv fölött maradhat, a következő negyedévekben 6 százalék közelébe is emelkedik. A tanács értékelése szerint a „fő ellenség” változatlanul az infláció, középtávon a legfontosabb az inflációs várakozások lehorgonyzása az inflációs céllal összhangban – fejtette ki.

Jelezte: az árstabilitást jelentő 3 százalékos értéket 2023 első fél évében érheti el a fogyasztóiár-index.

A jegybank lezárta a válságkezelő eszközök kivezetését, így lezárták az állampapír-vásárlási programot – ismertette az alelnök. Az eseti állampapír-vásárlások nem jelentik a monetáris politikai irányultság megváltozását jelzése szerint. A jegybank a tulajdonában lévő állampapírokat lejáratig tartja.

Döntöttek arról is, hogy az MNB nem vásárol újabb vállalati kötvényeket, decemberben lezárják a növekedési kötvényprogramot (Nkp).

Virág Barnabás elmondta: a jelenleg folyamatban lévő kibocsátói tárgyalások – legfeljebb a program 1550 milliárdos keretösszegéig történő – realizálását követően a jegybank nem vásárol újabb vállalati kötvényeket. A bankrendszer bőséges likviditása és erős tőkehelyzete, valamint a kötvénypiaci feltételek elmúlt években bekövetkezett javulása és a piacfejlesztés hatása lehetővé teszi a vállalati szektor finanszírozási igényeinek piaci alapú kielégítését – húzta alá az alelnök.

Megismételte: a monetáris tanács megítélése szerint az egyhetes betéti eszköz kamatának legalább az alapkamatéval azonos mértékű emelése indokolt.
A kamatfolyosó asszimmetrikussá tételével bővül a jegybank mozgástere, és stabilizálódnak a rövid oldali swappiaci hozamok.

Kitért arra, hogy az inflációs kockázatok továbbra is felfelé mutatnak, tartósan magas külső inflációs környezettel kell küzdeni. Az infláció akkor csökkenhet gyorsabban, ha a globális ellátási zavarok gyorsabban oldódnak. A külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával párhuzamosan a jövő év második felében az export gyors visszapattanást mutat, amit a kiépült új exportkapacitások is támogatnak. A GDP 2021-ben 6,3-6,5 százalékkal, 2022-ben 4,0-5,0 százalékkal nő a jegybank előrejelzése szerint.

Virág Barnabás az MTI kérdésére felidézte: a régiós jegybankok között elsőként az MNB indította el a kamatemelési ciklust. A rövid oldali kamatok érdemben emelkedtek az elmúlt időszakban, közben minden válságkezelő eszközt kivezettek. Így az a titulus, hogy az MNB az egyik „leghéjább” az infláció elleni küzdelemben a régióban, ez helyénvaló – mondta. Hozzátette: ezt a következő időszakban is tartani kell, hogy minél gyorsabban elérjék az inflációs célt.

Arra a kérdésre, hogy milyen trendre számítanak a reálkamat esetében, azt mondta: az inflációs nyomás marad, ez globális jelenség. A jegybanki kamatemelések következtében emelkedő hozamkörnyezet és az infláció várt fokozatos csökkenése a reálkamat emelkedését eredményezi a következő hónapokban, fel kell készülni a hazai reálkamatok emelkedésére – mondta az MNB alelnöke. (MTI)