MNB: a termékek és szolgáltatások széles köre idézte elő az infláció novemberi emelkedését
Novemberben az infláció 0,9, a maginfláció 0,6 százalékponttal növekedett; az infláció emelkedése a termékek és szolgáltatások széles körében jelentkezett – állapította meg a novemberi inflációs adatokhoz fűzött kommentárjában a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A maginfláció emelkedése is 5 százalék fölötti
A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó jegybanki mutatók emelkedtek az előző hónaphoz képest. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 0,6 százalékponttal 5,3 százalékra a keresletérzékeny termékek árindexe 0,4 százalékponttal 5,1 százalékra, a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja 0,6 százalékponttal 6,1 százalékosra nőtt.
Novemberében a keresletérzékeny termékek és az élelmiszerek inflációs hozzájárulása nőtt. Az üzemanyagok továbbra is jelentősen, 2,4 százalékponttal járultak hozzá az éves inflációhoz. Az üzemanyagok nélkül számított kosár havi árváltozása 0,6 százalék volt, ami alacsonyabb az októberinél, de magasabb az elmúlt éveket jellemző novemberi értéknél.
Az átárazás magasabb üteme általánosan megfigyelhető – állapította meg elemzésében a jegybank.
Az iparcikkek árai a korábbi évek átlagánál nagyobb mértékben, 0,6 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képes. Az iparcikkek éves inflációja novemberben 5 százalék fölé emelkedett. A termékkörön belül a tartós és a nem tartós iparcikkek árindexe egyaránt nőtt. A globális nyersanyagár-emelkedés fokozatosan egyre szélesebb termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban. A műszaki cikkek árnövekedésében emellett szerepet játszhat a globális félvezetőhiány hatása is.
A piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal nőttek, a szolgáltatások széles körét érintve. A piaci szolgáltatások éves árindexe 5,0 százalék.
Az élelmiszerek inflációja a feldolgozott élelmiszerek árának emelkedése következtében 5,9 százalékra nőtt, de a teljes fogyasztói kosárnál továbbra is mérsékeltebb maradt. A termékkörön belül a feldolgozatlan élelmiszerek árindexének növekedését elsősorban a liszt, sertéshús és egyes szezonális termékek (friss gyümölcs) magyarázzák. A feldolgozott élelmiszerek inflációjának növekedését főként a tejtermékek és a malomipari termékek (kenyér, péksütemény) okozták – ismertette az MNB.
A szabályozott termékek inflációjának emelkedését a koronavírus-járvány miatt tavaly novemberben bevezetett ingyenes közterületi parkolás bázishatása okozta.
A lakosság inflációs várakozását mérő mutatókat a szokásosnál nagyobb változékonyság jellemzi. A mutatók novemberben az előző hónaphoz képest emelkedtek és értékük a jegybanki célsáv fölött alakul – közölte a jegybank. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Lassulás és áremelkedés egyszerre – így alakul a tejpiac nyáron
A tejágazatban egyszerre van jelen a nemzetközi árnövekedés és a…
Tovább olvasom >Az infláció az eurózónában 2 százalékra, az EU-ban 2,3 százalékra gyorsult éves szinten
Gyorsult az infláció növekedése az euróövezetben és az Európai Unióban…
Tovább olvasom >K&H: a tényadatban szereplőnél jóval komolyabb inflációt érzékelnek a középkorúak
A középkorú magyarok inflációs érzete továbbra is messze meghaladja a…
Tovább olvasom >További cikkeink
45 millió fontos beruházást indít a Müller brit tejüzemében
A német Theo Müller csoporthoz tartozó Müller 45 millió fontot…
Tovább olvasom >NewPrinces Group veszi meg a Carrefour olaszországi üzletei
Megállapodást kötött a Carrefour a NewPrinces Group-pal olaszországi tevékenységeinek értékesítéséről.…
Tovább olvasom >Tovább nőtt a fair trade Németországban
A németországi fair trade forgalom 2024-ben 11%-kal, 2,6 milliárd euróra…
Tovább olvasom >