MNB: a termékek és szolgáltatások széles köre idézte elő az infláció novemberi emelkedését
Novemberben az infláció 0,9, a maginfláció 0,6 százalékponttal növekedett; az infláció emelkedése a termékek és szolgáltatások széles körében jelentkezett – állapította meg a novemberi inflációs adatokhoz fűzött kommentárjában a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A maginfláció emelkedése is 5 százalék fölötti
A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó jegybanki mutatók emelkedtek az előző hónaphoz képest. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 0,6 százalékponttal 5,3 százalékra a keresletérzékeny termékek árindexe 0,4 százalékponttal 5,1 százalékra, a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja 0,6 százalékponttal 6,1 százalékosra nőtt.
Novemberében a keresletérzékeny termékek és az élelmiszerek inflációs hozzájárulása nőtt. Az üzemanyagok továbbra is jelentősen, 2,4 százalékponttal járultak hozzá az éves inflációhoz. Az üzemanyagok nélkül számított kosár havi árváltozása 0,6 százalék volt, ami alacsonyabb az októberinél, de magasabb az elmúlt éveket jellemző novemberi értéknél.
Az átárazás magasabb üteme általánosan megfigyelhető – állapította meg elemzésében a jegybank.
Az iparcikkek árai a korábbi évek átlagánál nagyobb mértékben, 0,6 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képes. Az iparcikkek éves inflációja novemberben 5 százalék fölé emelkedett. A termékkörön belül a tartós és a nem tartós iparcikkek árindexe egyaránt nőtt. A globális nyersanyagár-emelkedés fokozatosan egyre szélesebb termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban. A műszaki cikkek árnövekedésében emellett szerepet játszhat a globális félvezetőhiány hatása is.
A piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal nőttek, a szolgáltatások széles körét érintve. A piaci szolgáltatások éves árindexe 5,0 százalék.
Az élelmiszerek inflációja a feldolgozott élelmiszerek árának emelkedése következtében 5,9 százalékra nőtt, de a teljes fogyasztói kosárnál továbbra is mérsékeltebb maradt. A termékkörön belül a feldolgozatlan élelmiszerek árindexének növekedését elsősorban a liszt, sertéshús és egyes szezonális termékek (friss gyümölcs) magyarázzák. A feldolgozott élelmiszerek inflációjának növekedését főként a tejtermékek és a malomipari termékek (kenyér, péksütemény) okozták – ismertette az MNB.
A szabályozott termékek inflációjának emelkedését a koronavírus-járvány miatt tavaly novemberben bevezetett ingyenes közterületi parkolás bázishatása okozta.
A lakosság inflációs várakozását mérő mutatókat a szokásosnál nagyobb változékonyság jellemzi. A mutatók novemberben az előző hónaphoz képest emelkedtek és értékük a jegybanki célsáv fölött alakul – közölte a jegybank. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Gyorsuló infláció Magyarországon: brutális élelmiszerdrágulás és kérdéses hatékonyságú intézkedések
2025 februárjában ismét gyorsult az infláció Magyarországon: a fogyasztói árak…
Tovább olvasom >Elemző az M1-en: ez az árképzés pofátlan a multik részéről
Az élelmiszerkereskedő cégek számára hatalmas extraprofitot jelentő élelmiszer-árképzést ésszerű keretek…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert az árrés-korlátozás komoly ellenőrzését ígéri
Megvédjük a családokat és a nyugdíjasokat, meg fogjuk akadályozni az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >