MNB: a termékek és szolgáltatások széles köre idézte elő az infláció novemberi emelkedését
Novemberben az infláció 0,9, a maginfláció 0,6 százalékponttal növekedett; az infláció emelkedése a termékek és szolgáltatások széles körében jelentkezett – állapította meg a novemberi inflációs adatokhoz fűzött kommentárjában a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A maginfláció emelkedése is 5 százalék fölötti
A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó jegybanki mutatók emelkedtek az előző hónaphoz képest. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 0,6 százalékponttal 5,3 százalékra a keresletérzékeny termékek árindexe 0,4 százalékponttal 5,1 százalékra, a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja 0,6 százalékponttal 6,1 százalékosra nőtt.
Novemberében a keresletérzékeny termékek és az élelmiszerek inflációs hozzájárulása nőtt. Az üzemanyagok továbbra is jelentősen, 2,4 százalékponttal járultak hozzá az éves inflációhoz. Az üzemanyagok nélkül számított kosár havi árváltozása 0,6 százalék volt, ami alacsonyabb az októberinél, de magasabb az elmúlt éveket jellemző novemberi értéknél.
Az átárazás magasabb üteme általánosan megfigyelhető – állapította meg elemzésében a jegybank.
Az iparcikkek árai a korábbi évek átlagánál nagyobb mértékben, 0,6 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képes. Az iparcikkek éves inflációja novemberben 5 százalék fölé emelkedett. A termékkörön belül a tartós és a nem tartós iparcikkek árindexe egyaránt nőtt. A globális nyersanyagár-emelkedés fokozatosan egyre szélesebb termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban. A műszaki cikkek árnövekedésében emellett szerepet játszhat a globális félvezetőhiány hatása is.
A piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal nőttek, a szolgáltatások széles körét érintve. A piaci szolgáltatások éves árindexe 5,0 százalék.
Az élelmiszerek inflációja a feldolgozott élelmiszerek árának emelkedése következtében 5,9 százalékra nőtt, de a teljes fogyasztói kosárnál továbbra is mérsékeltebb maradt. A termékkörön belül a feldolgozatlan élelmiszerek árindexének növekedését elsősorban a liszt, sertéshús és egyes szezonális termékek (friss gyümölcs) magyarázzák. A feldolgozott élelmiszerek inflációjának növekedését főként a tejtermékek és a malomipari termékek (kenyér, péksütemény) okozták – ismertette az MNB.
A szabályozott termékek inflációjának emelkedését a koronavírus-járvány miatt tavaly novemberben bevezetett ingyenes közterületi parkolás bázishatása okozta.
A lakosság inflációs várakozását mérő mutatókat a szokásosnál nagyobb változékonyság jellemzi. A mutatók novemberben az előző hónaphoz képest emelkedtek és értékük a jegybanki célsáv fölött alakul – közölte a jegybank. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Csak két uniós országban magasabb az infláció, mint Magyarországon
A Privátbankár Európai Inflációs Körképe hasonlította össze a márciusi és…
Tovább olvasom >Bankmonitor: Több, mint 19 000 milliárd Ft hever a magyaroknál lekötetlenül
Az MNB statisztikái szerint 19 236,1 milliárd forintot tartottak 2025. első…
Tovább olvasom >Az euróövezetben 2,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak március után áprilisban is
Az euróövezet éves inflációs rátája áprilisban az előzetes becsléssel összhangban…
Tovább olvasom >További cikkeink
Orbán Viktor: az árréscsökkentést új termékekre is be fogjuk vezetni, ha szükséges
Az árrésszabályozást fenn kell tartani, mert az indokolatlan áremelésekkel szemben…
Tovább olvasom >Egészséges, rostban és fehérjében gazdag húskészítményeket fejlesztettek ki Debrecenben
Új, egészségvédő, rostban és fehérjében gazdag, egyedi bioaktív hatóanyagokat tartalmazó…
Tovább olvasom >A német kiskereskedelmi forgalom csökkent áprilisban havi szinten
Németországban reálértéken 1,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom áprilisban havi…
Tovább olvasom >