MNB: a termékek és szolgáltatások széles köre idézte elő az infláció novemberi emelkedését
Novemberben az infláció 0,9, a maginfláció 0,6 százalékponttal növekedett; az infláció emelkedése a termékek és szolgáltatások széles körében jelentkezett – állapította meg a novemberi inflációs adatokhoz fűzött kommentárjában a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó jegybanki mutatók emelkedtek az előző hónaphoz képest. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 0,6 százalékponttal 5,3 százalékra a keresletérzékeny termékek árindexe 0,4 százalékponttal 5,1 százalékra, a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja 0,6 százalékponttal 6,1 százalékosra nőtt.
Novemberében a keresletérzékeny termékek és az élelmiszerek inflációs hozzájárulása nőtt. Az üzemanyagok továbbra is jelentősen, 2,4 százalékponttal járultak hozzá az éves inflációhoz. Az üzemanyagok nélkül számított kosár havi árváltozása 0,6 százalék volt, ami alacsonyabb az októberinél, de magasabb az elmúlt éveket jellemző novemberi értéknél.
Az átárazás magasabb üteme általánosan megfigyelhető – állapította meg elemzésében a jegybank.
Az iparcikkek árai a korábbi évek átlagánál nagyobb mértékben, 0,6 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képes. Az iparcikkek éves inflációja novemberben 5 százalék fölé emelkedett. A termékkörön belül a tartós és a nem tartós iparcikkek árindexe egyaránt nőtt. A globális nyersanyagár-emelkedés fokozatosan egyre szélesebb termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban. A műszaki cikkek árnövekedésében emellett szerepet játszhat a globális félvezetőhiány hatása is.
A piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal nőttek, a szolgáltatások széles körét érintve. A piaci szolgáltatások éves árindexe 5,0 százalék.
Az élelmiszerek inflációja a feldolgozott élelmiszerek árának emelkedése következtében 5,9 százalékra nőtt, de a teljes fogyasztói kosárnál továbbra is mérsékeltebb maradt. A termékkörön belül a feldolgozatlan élelmiszerek árindexének növekedését elsősorban a liszt, sertéshús és egyes szezonális termékek (friss gyümölcs) magyarázzák. A feldolgozott élelmiszerek inflációjának növekedését főként a tejtermékek és a malomipari termékek (kenyér, péksütemény) okozták – ismertette az MNB.
A szabályozott termékek inflációjának emelkedését a koronavírus-járvány miatt tavaly novemberben bevezetett ingyenes közterületi parkolás bázishatása okozta.
A lakosság inflációs várakozását mérő mutatókat a szokásosnál nagyobb változékonyság jellemzi. A mutatók novemberben az előző hónaphoz képest emelkedtek és értékük a jegybanki célsáv fölött alakul – közölte a jegybank. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
K&H: a nagy programok hajtják a zöldhiteleket
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a teljes zöld vállalati…
Tovább olvasom >Új gazdasági „akcióterv”: Reális-e a háztartási hitelállomány további növelése?
A hazai lakhatási válság sajnálatos velejárója, hogy a többség nem…
Tovább olvasom >Visszaesett az élelmiszerár-emelkedés, nem várható jelentős drágulás év végéig
Az elmúlt két évben meredek élelmiszerár-emelkedést tapasztaltak a fogyasztók Magyarországon,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >