MNB: a termékek és szolgáltatások széles köre idézte elő az infláció novemberi emelkedését
Novemberben az infláció 0,9, a maginfláció 0,6 százalékponttal növekedett; az infláció emelkedése a termékek és szolgáltatások széles körében jelentkezett – állapította meg a novemberi inflációs adatokhoz fűzött kommentárjában a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A maginfláció emelkedése is 5 százalék fölötti
A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó jegybanki mutatók emelkedtek az előző hónaphoz képest. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 0,6 százalékponttal 5,3 százalékra a keresletérzékeny termékek árindexe 0,4 százalékponttal 5,1 százalékra, a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja 0,6 százalékponttal 6,1 százalékosra nőtt.
Novemberében a keresletérzékeny termékek és az élelmiszerek inflációs hozzájárulása nőtt. Az üzemanyagok továbbra is jelentősen, 2,4 százalékponttal járultak hozzá az éves inflációhoz. Az üzemanyagok nélkül számított kosár havi árváltozása 0,6 százalék volt, ami alacsonyabb az októberinél, de magasabb az elmúlt éveket jellemző novemberi értéknél.
Az átárazás magasabb üteme általánosan megfigyelhető – állapította meg elemzésében a jegybank.
Az iparcikkek árai a korábbi évek átlagánál nagyobb mértékben, 0,6 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képes. Az iparcikkek éves inflációja novemberben 5 százalék fölé emelkedett. A termékkörön belül a tartós és a nem tartós iparcikkek árindexe egyaránt nőtt. A globális nyersanyagár-emelkedés fokozatosan egyre szélesebb termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban. A műszaki cikkek árnövekedésében emellett szerepet játszhat a globális félvezetőhiány hatása is.
A piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal nőttek, a szolgáltatások széles körét érintve. A piaci szolgáltatások éves árindexe 5,0 százalék.
Az élelmiszerek inflációja a feldolgozott élelmiszerek árának emelkedése következtében 5,9 százalékra nőtt, de a teljes fogyasztói kosárnál továbbra is mérsékeltebb maradt. A termékkörön belül a feldolgozatlan élelmiszerek árindexének növekedését elsősorban a liszt, sertéshús és egyes szezonális termékek (friss gyümölcs) magyarázzák. A feldolgozott élelmiszerek inflációjának növekedését főként a tejtermékek és a malomipari termékek (kenyér, péksütemény) okozták – ismertette az MNB.
A szabályozott termékek inflációjának emelkedését a koronavírus-járvány miatt tavaly novemberben bevezetett ingyenes közterületi parkolás bázishatása okozta.
A lakosság inflációs várakozását mérő mutatókat a szokásosnál nagyobb változékonyság jellemzi. A mutatók novemberben az előző hónaphoz képest emelkedtek és értékük a jegybanki célsáv fölött alakul – közölte a jegybank. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Komoly átalakulásban a magyar tésztapiac
A szokások változása alapjaiban formálják át a magyar tésztapiacot –…
Tovább olvasom >Magyarország gazdasági sérülékenysége: okok, következmények és lehetséges kiutak
Az elmúlt évek gazdasági folyamatai ismét ráirányították a figyelmet a…
Tovább olvasom >NGM: a kormány üdvözli, hogy a kereskedelmi bankok is részt vesznek az áremelések elleni küzdelemben
A kormány üdvözli, hogy a kereskedelmi bankok önkéntes alapon vállalják…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >