MLSZKSZ: veszélyben Magyarország logisztikai versenyképessége

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) elnökségének ma kiadott állásfoglalása szerint a logisztikai szektor célirányos fejlesztése nélkülözhetetlen Magyarország regionális versenyképességének megőrzéséhez és megerősítéséhez. A hazai közlekedéslogisztika főbb kitörési pontjai: a Budapestet elkerülő vasúti körgyűrű (V0) megépítése, Záhony térség logisztikai versenyképességének fejlesztése, az intermodális (kombinált) szállítás hazai helyzetének javítása, illetve a logisztikai szolgáltató központok fejlesztése lehet. Ezen lehetőségek kiaknázása nélkül Magyarország könnyen lekerülhet a nemzetközi szállítmányozási útvonalak térképéről.

Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke szerint a négy infrastruktúra-fejlesztési program szükségszerűsége megkérdőjelezhetetlen, minthogy hosszú távú megoldást kínálnak a jelenlegi országstratégiai és közlekedéspolitikai problémákra: javítják hazánk logisztikai versenyképességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország Európa tranzit közlekedési korridorjának szerves része legyen, és Kelet-Közép-Európa logisztikai központjává váljon.

Az elkövetkező húsz év legnagyobb vasútfejlesztési projektje lehet a Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) megépítése, aminek révén Magyarország az európai közlekedési folyosók aktív és hasznos részévé válhat – Magyarország egy kiszámíthatóbb, környezetkímélőbb és fenntarthatóbb vasúti áruszállítási rendszert működtethet, miközben Budapest közlekedési terhelése jelentős mértékben csökken.

Záhony ugyancsak kulcsfontosságú a hazai logisztikai ipar versenyképességének megőrzése szempontjából, mivel a kelet-nyugati vasúti áruszállítás európai fogadásának stratégiai pontja. Minthogy a szomszédos országok fogadótermináljai rohamos tempóban fejlődnek, Záhony térségének közlekedéslogisztikai fejlesztése nélkül e fontos nemzetközi vasúti vonalak elkerülhetik Magyarországot.
Az intermodális (kombinált közúti-vasúti-vízi) szállítás helyzetének javítása egy modern közlekedési rendszer kialakítását, a vasúti tranzit teherfuvarozás versenyképességének fokozását, és a belső vasúti teherpiac felélesztését foglalja magában. A közúti teherforgalom egy részének vasúti és vízi kiváltásával csökkennek a fenntartási kiadások, javul a közutak állapota, jelentősen mérséklődik az amortizáció, a környezetterhelés (károsanyag-kibocsátás, zajszint), és a kamionok által okozott balesetveszély.

A logisztikai szolgáltató központok folyamatos fejlesztésével, és a nemzetközi kapcsolatok erősítésével nőhet Magyarország logisztikai vonzereje a környező országok hasonló adottságaival szemben. A hazai versenyképesség fenntartása és az ország regionális térségi szerepének erősítése érdekében a következő európai uniós pályázati ciklusban is szükség lesz a magyar logisztikai iparág támogatására, a magyar és a multinacionális szolgáltatók között meglévő jelentős tőkeellátottsági különbség miatt.

Fülöp Zsolt elmondta: „Az elnökség által felvetett kérdésekre a 2012. október 11-ei Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencia adhat választ, ahol a kormányzat szakpolitikusai mellett a teljes logisztikai szektor képviselteti magát, és ahol sok minden eldőlhet az elnökség által deklarált országstratégiai projektek sorsáról.”