MLSZKSZ: nem tudják tartani az éves szolgáltatási díjakat a logisztikai ágazatban
Nem tudják már kitermelni a többszörösére dráguló energia, a megugrott infláció, valamint a hónapról-hónapra növekedő bérek költségeit a logisztikai szolgáltatók. Az árnyomást csak a többletkiadások terheinek megosztásával, a szolgáltatási díjak emelésével tudják mérsékelni.
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) ezért azt javasolja a logisztikai szereplőknek, hogy a szolgáltatási biztonság fenntartása érdekében hónapról hónapra számolják el a többlet energiaköltségeket az ügyfelekkel – hasonlóan az üzemanyagok évek óta működő elszámolásához. A korábban elképzelhetetlen csúcsokra emelkedő energiaárak ugyanis egyre jelentősebb részt tesznek ki az összköltségben, egy hűtött raktár esetén például a kiadások körülbelül negyedét adja az energiafelhasználás. Az előrejelzések és a 2023-ra vonatkozó energiabeszerzési tárgyalások alapján pedig további jelentős drágulásra és kiszámíthatatlan piaci helyzetre kell készülni.
Súlyos következményei vannak a megváltozott világgazdasági helyzetnek a logisztikában is, a már tíz százalékot is meghaladó infláció növeli a költségeket, és elengedhetetlenné teszi az év közbeni – akár többszöri – béremelést, miközben a szolgáltatók éves vagy többéves szerződéseket kötöttek partnereikkel, így a pluszköltségeket maguknak kellene kigazdálkodniuk.
A többszörösére dráguló energia szintén egyre súlyosabb helyzetbe hozza az ágazatot. Már 2021 utolsó negyedévében megugrott az áram és a gáz ára, átlagosan kettő-négyszeresére, az orosz-ukrán háború és a szankciók ezeket az árakat tovább emelték. A gáz esetében az idei augusztusi árszint már több mint négyszerese a tavalyi éves átlagnak, és majdnem a duplája az idei évre kalkuláltnak. Jellemző a mostani helyzetre, hogy azok jártak jól, akik 2021-ben bevállalták, és a korábbi díj dupláján többéves energiaszerződést kötöttek.
A megugró árak lekövetésének elmaradása kilátástalan helyzetbe hozza a raktárlogisztikai szolgáltatókat, az energia ugyanis jelentős tétel az összköltségben. Az MLSZKSZ felmérése szerint egy száraz hagyományos raktár energiaigénye átlagosan a szolgáltatási díj 10 százaléka, egy temperálást igénylő raktár esetében 10–20 százalék. Hűtőraktár esetében jóval magasabb az arány, 25–30 százalék. Ezek az arányok azonban minden cég esetében, tevékenységtől függően egyediek – például gyógyszerraktár, magas élőerő igényű logisztikai műveleteknél, stb. – és az árakat ennek megfelelően szükséges a szolgáltatási szerződésbe foglalni.
A kilátások bizonytalanok és riasztóak
Az MLSZKSZ már több mint tíz éve segíti a tagságát az áram és gáz közös beszerzésével, ezért naprakész információval rendelkezik az energiapiacról, amely az elmúlt hónapokban teljesen megváltozott. Míg korábban alapvetően kínálati piac volt, az energiakereskedők próbálták növelni portfoliójukat, most a szövetség tapasztalata szerint elsősorban a kockázatok minimálására törekednek, és nem akvirálnak. A fix árakat tartalmazó ajánlatok a korábbi többnapos érvényességről néhány órára csökkentek, és túlnyomórészt indexált áras ajánlatokat adnak, esetenként menet közbeni fixálási lehetőséggel. Az energiafogyasztó ügyfelek, így a logisztikai szolgáltatók is, kiszolgáltatottabbak lettek, az energiavásárlás hosszadalmassá és bonyolulttá vált.
Jövőre ráadásul további drágulással kell számolni. Az MLSZKSZ a jelenlegi ártárgyalások alapján úgy kalkulál, hogy a gáz várhatóan tíz–tizenkétszerese, az áramár pedig nyolc–tízszerese lesz a 2021-es áraknak, és ennél rosszabb forgatókönyv is elképzelhető. Ezen felül a leköthető kapacitás mennyisége is kiszámíthatatlanná vált a gáz esetében.
Az indexálással meg lehet osztani a többletterheket
Az MLSZKSZ a szolgáltatási biztonság fenntartása érdekében azt tanácsolja tagjainak, hogy megbízói szerződéseiket egészítsék ki egy energiaklauzulával, amelyben pontosan rögzítik a havonta változó pluszköltségek elszámolási metodikáját. Azt javasolják, hogy gáznál a holland TTF vagy az osztrák CEGH VTP energiatőzsde másnapi jegyzésárainak előző havi átlagárához viszonyítsák az elszámolóárat. Az áramnál pedig a budapesti HUDEX energiatőzsde lehet a viszonyítási alap. Ezek a jegyzésárak nyilvánosak, és referenciaként elfogadottak.
„A folyamatosan növekvő bérköltségek, a kétszámjegyű infláció és a többszörösére ugró energiaárak miatt keletkezett többletterhet a logisztikai szolgáltatók nem tudják kigazdálkodni. Az energiaellátás biztosítása és az üzletmenet stabilitása érdekében legalább a drasztikus költségnövekedés egy bizonyos részének meg kell jelennie a szolgáltatói árakban, ezt szolgálja a szerződésekbe bekerülő, az energiapiaci folyamatokat átláthatóan követő indexálás. Ennek hiányában a raktározási szolgáltatás olyan mértékű veszteséget szenvedne el, amely ellehetetlenítené a működést, és már rövid távon kockázatot okozna a szolgáltatás fenntartásában”
– hangsúlyozza Fülöp Zsolt, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének elnöke.
Amelyik logisztikai szolgáltatónak az idei partneri szerződései lehetővé teszik, már idéntől érdemes alkalmaznia az indexálást, de a 2023-as szerződésekbe mindenképpen be kell emelni a klauzulát. Az ilyen szerződéskiegészítés nem ismeretlen a logisztikában, az üzemanyag árának elszámolása évek óta hasonló módon történik, és azt elfogadta a piac.
MLSZKSZ
Kapcsolódó cikkeink
CÖF-CÖKA: a multinacionális cégek a kis falvakat is vegyék fel a kiszállítási portfóliójukba
A Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány…
Tovább olvasom >Magyarországon elsőként szerzett uniós fenntarthatósági hitelesítést a HelloParks Fót csarnoka
A Futureal-csoporthoz tartozó ipari ingatlanfejlesztő HelloParks FT1-es raktárcsarnoka megfelel az…
Tovább olvasom >Visszaesett az élelmiszerár-emelkedés, nem várható jelentős drágulás év végéig
Az elmúlt két évben meredek élelmiszerár-emelkedést tapasztaltak a fogyasztók Magyarországon,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >