Mivel fogunk fizetni a kávéért 2030-ban, és végre megkapja-e Európa a saját pénzügyi infrastruktúráját?

Ezekre a kérdésekre iparági vezetők keresik majd a válaszokat Közép- és Kelet-Európa legnagyobb FinTech konferenciáján. A negyedik Money Motion március 11-én és 12-én kerül megrendezésre a Zagreb Fair területén, olyan vezető iparági márkák támogatásával, mint a Mastercard, a Monri, az ASEE, a Croatia osiguranje, az A1 Hrvatska, az Electrocoin, a Nexi, a HPB, a Bankart, a Smartis és még sokan mások.  

A digitális euró és az eszközök tokenizációja Európában és azon túl is az idei program egyik fontos témája. A pénzügyi infrastruktúra jövőjéről szóló beszélgetések a nagyszínpadon, valamint a FinTech2030 színpadon is hallhatók lesznek. A konferencia előtt három szakértővel és a különböző pénzügyi piaci szereplők képviselőivel beszélgettünk a legfontosabb kérdésekről. 

A digitális eszközök mint kiegészítés, nem mint fenyegetés 

Egy globális fizetési hálózat szempontjából a digitális valuták új formái nem a meglévő rendszer összeomlását, hanem annak kibővülését jelentik. „A digitális valuták új formái mögött álló technológiák új lehetőséget jelentenek a fizetések és a hálózatunk számára. Évek óta dolgozunk együtt partnerekkel ezen a területen, és már most is számos olyan Mastercard program van a piacon, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a digitális eszközök vásárlását és használatát” – mondja Hendrik Bourgeois, a Mastercard Europe közkapcsolatokért és kormányzati ügyekért felelős vezető alelnöke. 

Rámutatott, hogy a Mastercard a digitális valuták fejlődését az ökoszisztéma természetes evolúciójának tekinti. Hozzáteszi: a digitális eszközök nem konkurenciát, hanem egy további réteget jelentenek. „A digitális eszközökre a fizetési ökoszisztéma kiegészítéseként, és egy újabb valutaként tekintünk, amelyet támogatunk a hálózatunkon belül. Végső soron arról van szó, hogy lehetővé tegyük az emberek számára, hogy a nekik leginkább megfelelő módon fizethessenek – azáltal, hogy kiterjesztjük a fizetési ökoszisztémát az átjárhatóság, a releváns szolgáltatások, a globális elérés és a bizalom révén.” 

Ez a megfogalmazás magában foglalja a kulcsfontosságú európai dilemmát is: hogyan lehet fenntartani az átjárhatóságot és a bizalmat, miközben ezzel egy időben egy saját, közpénzekre épülő infrastruktúrát fejlesztenek. 

Európa késésben van, de nem maradhat a partvonalon kívül 

A 2025-ös adatok jól mutatják, mi forog kockán. Nikola Škorić, az Electrocoin és a Money Motion társalapítója arra figyelmeztet, hogy a magánszektor már most is komoly lendületben van. 

„Európa meglehetősen el van maradva a vezető privát stablecoin-kibocsátókhoz képest, hiszen az amerikai USDC és USDT stablecoinok 2025-ben együttesen több mint 30 ezer milliárd dollár (30 billió dollár) értékű tranzakciót dolgoztak fel, ami olyan hatalmas globális forgalom, amely messze meghaladja a legtöbb névleges európai kezdeményezést.” 

Ebben a kontextusban a digitális euró többé válik, mint egy puszta technológiai projekt. 

„Ha a puszta tényeket nézzük, Európa egy olyan világ felé halad, ahol a pénz digitális infrastruktúrává válik, nem pedig termékké. A digitális eurónak állami garanciát és stabilitást kellene hoznia az online térbe, míg a valós eszközök tokenizációja meg fogja mutatni, milyen gyorsan és hatékonyan mozoghat az érték, ha azt a blokkláncon rögzítik.”