Mit is kívánjak 2009-re?

Az év vége és eleje a jókívánságok jegyében telt, s talán még telik. Emlékezünk gondjainkra, bajainkra, reménykedünk abban, hogy dolgaink jobbra fordulnak. Kicsit sajnáljuk magunkat, mert egy évvel ismét öregebbek lettünk, de többnyire várakozásteljesen előrenézünk.Azonban, akarva-akaratlanul is visszatekintünk. Mi történt velünk, szeretteinkkel, barátainkkal. Mit értünk el kitűzött céljainkból, mit valósítottunk meg terveinkből, hogyan alakult az életünk a munkahelyünkön, a családban, a tágabb nagyvilágban?
Az ünnepi várakozás örömét sokaknak megkeseríthették a pénzügyi, gazdasági válságról szóló hírek, az éves terv teljesítésének utolsó erőfeszítései, az üzleti vagy magánéleti kudarcok, problémák és a bizonytalanság. Nem csoda, hogy sok a kérdőjel, és ez az év így talán borúsabbnak tűnik, mint a tavalyi.
Mindannyian keressük a stabilitást, a kiszámíthatóságot, a biztonságot, melynek eléréséhez a változások mindig rosszkor és többnyire váratlanul jönnek. Néha jó volna csak úgy megállítani az idő kerekét, hogy élvezhessük, meghosszabbíthassuk egy-egy pillanat, perc örömét, gondtalanságát, békéjét. S bár ez így nem lehetséges, mégis sokszor vágyunk rá.
Melankolikus hangulatban vetem papírra e sorokat, mert magam is átéltem, átélem e hangulatot. Sok minden változott tágabb és szűkebb környezetemben, családomban és munkahelyemen. Történt velem, velünk jó és rossz, vidám és szomorú, siker és kudarc. Megérintett az elvesztés félelme, de megnyugtat a győzni akarás ereje. Elbizonytalanított az elmaradt siker, de magabiztossá tesz a tudás és elkötelezettség. Megkérdőjeleződött a jelen, de eltökéltté tesz az új célokkal értelmet nyert jövő.
Tarr Bence kollégám és barátom egy írásában Senecát idézi:
„Nem az a boldog, akit a tömeg boldognak nevez, akihez özönlik a pénz: hanem az, aki minden javát a lelkében hordozza, szálegyenesen kimagaslik, eltapossa a bizonytalanságot, senkivel sem cserélne sorsot, embernek egyedül emberi oldalát értékeli. A természetet fogadja el tanítójául, az ő törvényei szerint formálódik és úgy él, ahogy a természet előírta: biztos ítéletű, rendületlen, rettenthetetlen; megmozdíthatja valamilyen erő, de fel nem kavarhatja. Ha a sors hatalmas erővel a lehető legártalmasabb dárdáját röpíti felé, eltalálja ugyan, de nem sebzi meg.”
Kívánok tehát boldog új évet és jó változásokat mindannyiunknak!