Mit fogunk inni idén nyáron?

A nyárias meleg beköszöntével egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a hidratációra, azaz szervezetünk folyadékszükségletének biztosítására. Egy friss felmérés adatai szerint egyre tudatosabban választunk italokat, összességében azonban mégis sokszor az ár alapján döntünk.

Testünk többségét a víz teszi ki, aminek arányát az életkorunk és a nemünk is befolyásolja. A csecsemők szervezete 70, a felnőtteké 60 százalék feletti mennyiséget tartalmaz belőle, és már egy százaléknyi csökkenése koncentrálási zavarokat, fejfájást vagy éppen fáradtságérzetet okoz. A rendszeres folyadékpótlás fontosságát már nem is kell hangsúlyozni, szinte mindenki tisztában van azzal, hogy nyáron legalább 2-2,5 liter folyadékra van szükségünk a fokozott izzadás miatt. A változatosság jegyében pedig a legtöbben a csapvíz mellett ásványvizet, szénsavas üdítőket és gyümölcsleveket is rendszeresen fogyasztanak, ráadásul egyre többet: az alkoholmentes italok fogyasztása évről-évre növekszik, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség adatai szerint 2015-ben például közel 11 százalékkal több, összesen 95,6 liter ásványvizet, szénsavas üdítőt, gyümölcslevet és szörpöt ittunk, mint az előző évben. Az európai átlaghoz viszonyítva azonban még ezzel együtt is körülbelül 15 százalékkal kevesebb a hazai fogyasztás.

A TÉT Platform Egyesület közelmúltban végzett kutatásai alapján sok szempontból már tudatosan választunk a szomjoltók közül, de még mindig az ár, illetve az ár-érték arány az, ami a legfontosabb szempont a vásárlások során, a beltartalom és a tápanyagok már kevesebb embert érdekelnek.

Az 1019 fős reprezentatív mintán, a Gfk segítségével elvégzett kutatás során tíz megkérdezettből hatan a jó minőséget tartották elsődlegesnek az innivalók kiválasztásánál, és csak 48 százalékuknak volt fontos az ízletesség. Eközben a válaszadók több mint fele (54%) szerint lényeges, hogy a megvásárolt üdítő megérje az árát, és majdnem minden harmadiknak az olcsóság is döntő szempont.
Összességében sokan figyelnek arra, hogy az egészséges életmód, a kiegyensúlyozott táplálkozás része legyen az ital is, de ebben már sokkal nagyobb a szórás: a legtöbben olyat keresnek, amely tartósítószer nélkül készült. Miközben ez minden negyedik vásárló döntését befolyásolja, azt is szeretjük, ha nem romlik meg olyan könnyen az ital, tehát a gyártóknak alternatív módszerekkel kell biztosítani a hosszantartó frissességet. Kevésbé figyelünk azonban arra, ami egészségünk szempontjából igazán fontos lenne: mindössze a vásárlók 13 százaléka tartja lényegesnek, hogy tájékozódni tudjon a termék összetételéről.

Az emberek szerint a kiegyensúlyozott étrendbe az italok közül leginkább a 100%-os gyümölcslevek és a szénsavmentes ásványvizek illenek, a szénsavas vizeket pedig a tea is megelőzi. Meglepő, hogy a kávé (cukor nélkül készítve) és a kakaó az ízesített ásványvizek előtt végeznek, amelyeknél még az alacsonyabb gyümölcstartalmú italok is magasabb helyezést értek el. A jeges teák közepes, a szénsavas üdítők ennél valamivel kisebb pontszámot kaptak.

A szakértő szerint nagyon fontos lenne, hogy megfelelően tájékozódjunk arról, mit is iszunk tulajdonképpen. Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint a tudatos választás többről szól, mint egyes kiragadott jellemzők figyelése: „Egy ital nem attól válhat a kiegyensúlyozott étrend részévé, hogy nincs benne tartósítószer, színezék vagy éppen cukor, hanem attól, ha megfelelő mértékben kap helyet a mindennapjainkban. A legjobb szomjoltó a friss víz vagy az ásványvíz, de már az utóbbiaknál is érdemes megnézni a címkén szereplő információkat, milyen ásványi anyagokat tartalmaz. Időnként pedig egy-egy szénsavas üdítőital is belefér, ha éppen arra vágyunk, ha egyébként ügyelünk a táplálkozásunk egészére, és minden esetben tájékozódunk a választott élelmiszer tápanyagtartalmáról” – javasolja a szakértő.

A szervezet vízháztartása
Egy átlagos felnőtt szervezetéből naponta körülbelül 2,4 liter víz távozik: a legtöbb, körülbelül 1,5 l mennyiségben a vizelettel. A légzés és az izzadás során mintegy 4-4 dl folyadékot veszítünk, míg a széklettel közel egy dl választódik ki.
Ez természetesen azt jelenti, hogy minimum ugyanennyi folyadékot kell pótolni is: az anyagcsere folyamataiban mintegy 4 dl víz képződik, az ételekkel pedig átlagosan további 5 deciliternyi vízhez jutunk. Ebből adódik, hogy legkevesebb 1,5 liter vizet kell meginnunk, hogy folyadékháztartásunk egyensúlyba kerüljön. Mindez viszont csak nyugalmi állapotra érvényes, ezért a szakértők napi 2-2,5 liter folyadékfogyasztást ajánlanak.