Mit ér a vásárló ötven felett?
A KSH adatai szerint 2008-ban az 50 év feletti korosztály a népesség közel 37 százalékát tette ki – vajon milyen fogyasztási szokások jellemzik a korosztályt? A GfK Hungária ezekre a kérdésekre keresi a választ.
Az 50-64 évesek aránya 20,4 százalék, a 65-79 éveseké 12,5 százalék, a 80 évnél idősebbeké pedig 3,7 százalék volt. Az ötven éven felüli korosztályt vizsgálva elmondható, hogy az anyagi lehetőségek és az életkörülmények szempontjából heterogén összetételű csoport, amelynek két alcsoportját érdemes megkülönböztetni. Egyrészt ide tartoznak a gazdaságilag még aktív, magasabb jövedelmű és társadalmi státuszú családok, akik változatos fogyasztást engedhetnek meg maguknak. Másrészt a munkaerőpiacról már kilépett, alacsonyabb jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok is, akik szerényebb életvitelt folytatnak. A gazdasági aktivitás a KSH adatai alapján meglehetősen eltér az egyes korosztályokban. Amíg az 50-54 év közöttiek háromnegyede aktív, addig az 55-59 évesek közül már csak minden második, a 60-64 éves korosztályban pedig már a 15 százalékot sem éri el az aktívak aránya. (Ez az arány a teljes népességre vonatkozóan 50,3 százalék.)
Az 50 év feletti háztartások* napi fogyasztási cikk
költései 2008-ban (értékben, %)
*Besorolás a háziasszony életkora
alapján
Forrás: GfK Hungária, Consumer
Tracking
A GfK Hungária háztartások napi fogyasztási cikkekre vonatkozó vásárlásait vizsgáló Consumer Tracking szektor adatai azt mutatják, hogy 2008-ban a magyar háztartások által megvásárolt napi fogyasztási cikkek értékének 51 százalékát az 50 év feletti háztartások adták. A heterogén fogyasztás ellenére közös ezekben a háztartásokban, hogy a teljes lakosság átlagánál többet vásárolnak állateledelből (90%), a hagyományos konyha alapanyagaiból – pl. zsírból, pörkölt kávé mixből –, hagyományos termékekből, mint szifon patron (76%), illetve ecet (66%), ezenkívül édes finomságokból, mint pl. a sűrített tej (75%) a kávé mellé.
Ezzel szemben a teljes lakosság átlagánál kevesebbet fogyasztanak a modern étkezési szokásokra épülő, innovatív termékekből, úgymint készételekből (35%), fagyasztott pizzából (31%), reggeliző pelyhekből (21%) és jeges teából. Az általános fizikai állapot miatt kevésbé használt testápolási termékekből, pl. sampon (36%), hajkondicionáló (34%), női életciklushoz kapcsolódó higiéniai termékekből, valamint a modern berendezésekhez szükséges cikkekből (pl. gépi mosogatószer).
Az idősebb korosztály vásárlási szokásait illetően csupán néhány tekintetben tér el a teljes lakosságban tapasztalt tendenciáktól. Nagy háztartási bevásárlást az 50 felettiek közel fele havonta végez, ez valamivel magasabb, mint a teljes lakosságban mért arány, azaz ők ritkábban végeznek nagybevásárlást. Egy ilyen vásárlás alkalmával az 50-59 évesek átlagosan 16 000 forintot, a 60 év felettiek 15 300 forintot költenek el. (Az átlagos költés a lakosság egészében 17 100 Ft.) Alkalmi vásárlásokat évente néhányszor végeznek (ünnepi alkalmakra vagy ajándék céljából történő vásárlás), ekkor viszont az idősebbek, vagyis a 60 éven felüliek többet hagynak az ületek kasszáiban, átlagosan 9 800 forintot. A nem tervezett, spontán vásárlás az életkor előrehaladtával egyre ritkább, az 50 év felettiek fele egyáltalán nem végez ilyen jellegű tevékenységet. Szinte a teljes időskorú lakosságra jellemző, hogy nem vásárolnak interneten.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Éles árverseny és kihívások a magyar élelmiszeriparban
A magyar élelmiszerpiacon komoly árverseny alakult ki, mivel a forgalom…
Tovább olvasom >A magyar vásárlók stresszmentes karácsonyt szeretnének: online előre vásárolnak és 100 000 forint felett költenek ajándékokra
A magyarok idén több mint 100 000 forintot terveznek karácsonyi…
Tovább olvasom >Visszaesett az élelmiszerár-emelkedés, nem várható jelentős drágulás év végéig
Az elmúlt két évben meredek élelmiszerár-emelkedést tapasztaltak a fogyasztók Magyarországon,…
Tovább olvasom >