Mit ér a Bocuse d’Or, ha magyar?

Bár a Magyar Bocuse d’Or Akadémia áprilisi elnökségi ülésén a szervezők még nem árulták el, igazából keveseket érhetett váratlanul a hír: a hazai Bocuse d’Or verseny döntőjét a Hungexpo területén rendezik, mégpedig a 2010. február 21–24. között megrendezett közös Foodapest-UKBA kiállításon (itt zajlik majd egyébként a 2010-es Cukrász Junior Világbajnokság is). Az erről szóló együttműködési megállapodást június 17-én a Le Meridien hotelben írták alá a Bocuse d’Or és a Hungexpo képviselői. A döntőben Kreil Vilmos, az akadémia elnöke szerint előreláthatóan nyolc versenyzőnek lesz alkalma a bizonyításra.
Bár nyílt titok, hogy a – legalább – két részre szakadó magyar szakácstársadalom nagyágyúkat is felvonultató másik „fele” bojkottálja a versenyt, a szervezők nem bíznak semmit a véletlenre. A győztes a magyar viszonylatban kiemelkedőnek számító pénzdíj mellett minden segítséget megkap ahhoz, hogy a nemzetközi megmérettetésen emlékezeteset nyújtson. Kreil úr jutalomutazásnak beillő felkészülési időszakot ígér a magyar döntő és a genfi európai elődöntő közötti 3 hónapra: látogatás és vacsora három Michelin-csillagos étteremben, találkozás Paul Bocuse-zel, terepszemle a verseny helyszínén, néhány hetes tréning egy svéd vagy francia Michelin-csillagos étteremben. Mindennek a célja az, hogy a magyar versenyző testközelből ismerje a csúcsgasztronómiát, és ne először találkozzon a szakma rangos képviselőivel, esetleg potenciális zsűritagokkal.
A cél nem szerény, de reálisnak tűnő: a magyar csapatnak (ami az új előírások miatt kiegészül a két szakács egyfajta speciális szerepű „edzőjével”) az első 12-be kell kerülnie, és a lyoni döntőbe bejutnia.
A szakma meghatározó hazai képviselőinek megítélése a Bocuse d’Or verseny koncepciójáról, lebonyolítási rendszeréről, szakmai hasznáról mindkét oldalon folyamatosan változik. Mindkét fél argumentációjában sok a cáfolhatatlan elem. A szakma szempontjából – szerintünk – a leghelyesebb álláspont most az, ha minden, a magyar gasztronómia fejlődését szolgáló projektet, ezen belül minden hazai versenyt hasznosnak ismerünk el, és a nemzetközi versenyeken a magyar résztvevőkért szorítunk.