Mire lehet képes a magyar gazdaság?
Évindító gazdasági konferenciát szervezett a Világgazdaság „2015: Átrendeződő piacok, új tulajdonosok” címmel, melyen gazdasági szakértők, volt pénzügyminiszterek, érdekszervezetek, cégek és a kormány képviselői beszéltek hazánk jelenlegi helyzetéről és 2015 gazdasági kihívásairól.
Az egész napos konferencia Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kvázi évértékelésével és 2015-re vonatkozó prognózisával kezdődött. A miniszter kifejtette, hogyan sikerült túllépni azon a csődközeli helyzeten, mely a 2010-es évet jellemezte, elmondta, hogy a közelmúlt döntései miként befolyásolták hazánk gazdasági helyzetét, és hogy hogyan tervezik továbbfejleszteni Magyarország versenyképességét.
Ami az adók mögött van
A 2014-es év zárásával kapcsolatban azt mondta, az első 9 hónapban 3,6 százalékos gazdasági növekedést értünk el. Szerinte a magyar gazdaság stabilan növekszik és versenyképes a régióban, illetve a világban.
„Az adórendszer átalakításánál azt az elvet követjük, hogy a munkát terhelő adóknak csökkennie kell, és azokat a fogyasztási típusú adókat kell stabilizálni, melyek nagyobb hatással vannak a költségvetésre – hangsúlyozta Varga Mihály. – Az elmúlt időszakban ilyen intézkedés volt a kormány részéről a pénztárgéprendszer létrehozása, mellyel a kiskereskedelmi forgalom sokkal tervezhetőbbé vált. A következő félévben ennek a rendszernek a kiterjesztése fog megtörténni. A másik fontos lépés az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer felállítása volt, mellyel kapcsolatban folyamatosan egyeztetünk, kiküszöböljük a hibákat, és, ha szükséges, meghosszabbítjuk a türelmi időszakot.”
Surányi György előadásában elemezte az elmúlt két évtized monetáris és fiskális politikai döntéseit, változásait. A jelenlegi helyzetről, Varga Mihály előadására is reagálva, többek között elmondta: „Azok az adóváltozások, amelyek végbementek, azt gondolom, akkora jövedelemkiesést okoztak a költségvetésben, amelyeket kompenzálni kellett olyan új adók bevezetésével, amelyeknek a kiszámíthatósága, szakmai racionalitása legalábbis megkérdőjelezhető. Az egykulcsos szja, a családi adókedvezmények, a társasági nyereségadó nem hozta meg a várt eredményt. Ezért kellett új adókat bevezetni, a hiányt többek között áfaemeléssel, tranzakciós adóval, reklámadóval kompenzálni.”
Exek a gazdaságról
A délelőtti program ex gazdasági és pénzügyminiszterek helyzetértékelésével folytatódott, melyen Bod Péter Ákos, Csillag István és Kupa Mihály elemezte a magyar gazdaság 2015. évi esélyeit.
Bod Péter Ákos elmondta, hogy a környező országokhoz képest a magyar gazdaság teljesítménye szomorú: míg versenytársaink elérték vagy meghaladták a válság előtti szintet, Magyarországnak még ezt nem sikerült elérnie.
„Nagy vagyoni átrendeződésre készül a kormányzat, és óriási kételyei vannak az embernek a tekintetben, hogy mi lesz akkor, ha az állami tulajdon olyan ágazatokban megnő, amelyek nagyon kockázatosak, mint például a pénzügyi szektorban vagy a szolgáltatási ellátórendszerekben – ha ezekben mellényúlnak, akkor később az adófizetőkre óriási terhek fognak hárulni.”
Kupa Mihály abbéli aggályát fejezte ki, hogy nem látható, milyen egyéb forrásokat fognak a költségvetésbe még idén bevonni, melyeket az állami beruházások feltételeznek. Illetve a környező országok növekedését pozitívumnak véli.
„A szomszédaink gyorsabban fejlődnek, mint mi, és ezek az országok nagy piacot jelentenek számunkra, nem is kellene annyira keletre mennünk.”
Csillag István szerint a tavalyi év csúcsra járatott volt.
„A megkezdett beruházást követő két éven belül az uniós támogatást igénybe kell venni, egyébként elveszik – e tekintetben a tavalyi év volt az utolsó, tehát a gazdaságra komoly stimuláló hatással voltak 2014-ben az uniós pénzek. Illetve a rezsicsökkentés és a nyugdíjak nominális növekedésének üteme hatással volt a reálbérekre, ezért a korábbi évekkel ellentétben a fogyasztás sem csökkent. Ezért azt gondolom, hogy a tavalyi év kakukktojás a magyar gazdaság valódi erejét nézve.”
„Versenyezni nem rossz dolog”
Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke „A versenyképesség feltétele: oktatás, foglalkoztatás” címmel tartott előadást.
„A címből kiragadva elsősorban a versenyképességről beszélek” – kezdte előadását. – „Alapvetően a nemzetközi versenyképességet értjük ez alatt, de a verseny szabályait kifelé és befelé egyaránt tartani kell. Akkor lesz Magyarország versenyképes, ha az óvodától az egyetemekig megtanítjuk az embereknek, hogy itt versenyezni kell, és ez nem is rossz dolog. A belföldi megmérettetéseken is azt kell mutatni a résztvevőknek, hogy versenyhelyzetben vannak, akár trafikokról vagy közbeszerzésről van szó. Átlátható és nyitott elveket kell követni.”
Véleménye szerint a piac működésének négy fokmérője közül az intézményi rendszer, infrastruktúra, hatékonyság, innováció tekintetében az első két területen elfogadható szinten állunk. „A hatékonyság, árupiac, munkaerőpiac tekintetében a környezetünkkel és a távol-keleti versenytársainkkal versenyzünk, ebben nem szabad lemaradnunk. Míg az innovációs folyamatok – vállalatokon belül és kívül – fejlődésével közelebb kerülhetünk a fejlett országokhoz.”
Az EU-pályázatok kínálta lehetőségekről Harsányi Gábor, a GoodWill Consulting Kft. ügyvezető igazgatója beszélt.
„A pályázati lehetőségek áprilistól folyamatosan megnyílnak. Az eljárásokat gyorsították, egyszerűsítették, a pályázás elektronikus felületen történik. A biztosítéknyújtás folyamatát is egyszerűsítették, illetve a brüsszeli támogatásokat közvetlenül is meg lehet pályázni az unió bármelyik országából. Az elbírálások folyamatát is meggyorsították, ezért már két hónap alatt megszülethet a döntés.”
Harsányi Gábor kiemelte, hogy azok a cégek komoly lépéselőnyre tehetnek szert, melyek előre, alaposan felkészülnek a pályázatokra, ezzel is kihasználva a könnyebb és gyorsabb ügyintézést.
Felminősítés jöhet
A tőkepiac 2015-ös kilátásairól beszélt Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója, a Budapesti Értéktőzsde alelnöke. Véleménye szerint 2015 a fordulat éve lesz.
„Az ország felminősítése, a „befektetésre nem ajánlott” címből való kitörése komoly lendületet adhat az országnak. Ez a felminősítés idén akár az első félévben megtörténhet, és ez egészen más helyzetbe hozza a magyar tőkepiacot. Kiszámítható adózás, kiszámítható gazdaságpolitika nélkül azonban nagyon nehéz éve lesz 2015-ben a tőkepiacnak.”
Zelenák János, a Secfone Kft. fejlesztési igazgatója az üzleti titok védelméről tartott előadást. A legnagyobb gondnak azt látja, hogy sokan azt hiszik, tőlük nem akarnak információt lopni, gyűjteni, illetve nem látják be az emberek, mennyire könnyű ma kémkedni.
„Már nincs szükség megfigyelésre, beépített emberre, elég, ha a védelem nélküli telefonjainkon üzleti titkokat osztunk meg. És az a tapasztalom, hogy még ma is sokan meglepődnek azon, hogy a telefonokat nem olyan bonyolult lehallgatni.”
Idén 17 új kereskedőház a terv
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar külgazdasági politika lehetőségeiről nyilatkozott:
„A magyar gazdaság szereplői a modern piacokon is versenyképesek. Hazánk exportja az Egyesült Államokba 2014 első 10 hónapjában 24,5 százalékkal nőtt. Magyarországnak ezért érdeke, hogy szabadkereskedelmi megállapodás jöjjön létre az EU és az Egyesült Államok között, de lényeges, hogy a tárgyalások mindvégig átláthatóak legyenek.”
Emellett a miniszter kiemelte, hogy a keleti piacok érdekében fontos, hogy az EU és Oroszország viszonyában előrelépésre kerüljön sor. A magyar kereskedőházak rendszerét idén is tovább fejlesztik, a tervek szerint 17 újabb kereskedőház nyílik a világ számos pontján, melyek a magyar vállalkozások piaci helyzetét hivatottak segíteni, támogatni.
A következő panelbeszélgetésen Kornai Gábor, az AAM Consulting vezérigazgatója, Majoros Béla, a Csaba Metál Zrt. vezérigazgatója és Ács Balázs, a Masterplast társtulajdonos-cégvezetője beszélt saját piaci helyzetükről és lehetőségeikről.
A konferencia utolsó előadója Erdős Gabriella, a TaxMind Kft. vezető cégtársa volt, aki a 2015-ös adózás új elemeit ismertette, melynek részleteivel pénzügyi rovatunkban foglalkozunk.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
KSH: szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,7 százalékkal nőtt, az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal csökkent
Szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers és a naptárhatástól…
Tovább olvasom >Gyengén indult az ősz a kiskereskedelemben
Az előző havi, augusztusi adatokhoz viszonyítva nem indult jól az…
Tovább olvasom >Mesterséges intelligenciával szűri ki az Amazon a hibás termékeket szállítás előtt
Az Amazon „Project P. I.” modellje (a P. I. a private investigator, azaz…
Tovább olvasom >