„Minél több ember asztalára kerüljön egészséges melegétel!”
Minél több ember jusson legalább napi egyszeri egészséges melegételhez, beleértve az aktívan dolgozókat, a diákokat és a kórházak, valamint az otthonok lakóit is – ezzel a fontos célkitűzéssel és a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület szakmai támogatásával indította el az Edenred Magyarország Food Program elnevezésű kezdeményezését október 16-án, az Élelmezési Világnapon (World Food Day).
Az együttműködés a járvány miatt különösen aktuális, hiszen az emberek 87 százaléka elvárja az éttermektől, hogy egészséges ételek szerepeljenek a kínálatukban, négyötödük egészségügyi okok, míg kisebb részük az állatvédelem, valamint a környezetvédelem miatt – áll az Edenred Food Barometer hazai adataiban.
Az orvosok alapította Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület az egyénre és a környezetre kiható sokféle lehetséges ártalom kutatását és csökkentését, valamint az ártalomcsökkentés terén a lakosság segítését, illetve szemléletformálását tűzte ki szakmai céljául. Az Edenred Food Programjában egyrészről fel kívánja hívni az emberek figyelmét a minőségibb táplálkozás fontosságára, másrészt technológiai- és alapanyag javaslatokkal, tudományos élelmezési ajánlásokkal segíti az étkeztetésben résztvevő szolgáltatókat, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás iránti igényt ki tudják elégíteni és minél szélesebb körben elérhetővé tegyék az egészségesebb választás lehetőségét a vásárlóik számára. A 25 éve a hazai juttatási piacon jelen lévő vállalat e szakmai ajánlatcsomagnak a megfelelő eljuttatását biztosítja a hazai vendéglátóhelyek, a fogyasztók és kártya-, illetve utalványfelhasználók számára.
Ma már tudományosan bizonyított, hogy nemcsak az elfogyasztott étel mennyisége, de minősége és összetétele is felelős a többi között azokért a civilizációs népbetegségekért, amelyek a táplálkozással állnak összefüggésben. (Az OECD adatai szerint Magyarország a világ ötödik legelhízottabb országa, a magyar felnőtt lakosság több mint kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, a társadalombiztosítás ezen ártalmak kezelésére több, mint 200 milliárd forintot, a GDP 1 százalékát megközelítő összeget fordít.) Az elhízás, a magas vérnyomás és egyéb kardiológiai betegségek rendkívül kockázatosak az egyén és a társadalom számára egyaránt, és a téves, vagy hiányos táplálkozási ismeretekre, illetve az ebből fakadó egészségtelen étkezési szokásokra vezethetők vissza.
E negatív hatás mérséklése, valamint az edukáció fontosságának érdekében az Edenred Magyarország hazánkban is elindította Európa számos országában már bevált és bizonyítottan eredményes Food Programját, amely a vendéglátóhelyeknek, az üzemi étkezdéknek, a dolgozói étkeztetéssel foglalkozó konyháknak, a közétkeztetőknek, valamint a szociális- és egészségügyi szférában működő konyháknak fogalmaz meg tudományos alapon ajánlásokat a főzés technológiájára, illetve a felhasznált alapanyagokra vonatkozóan. A szakmai munkát Dr. Toldy-Schedel Emil, az Egyesület elnöke, a Szent Ferenc Kórház főigazgatója vezeti.
„A hazai népegészségügyi statisztikák alapján látható, hogy a legtöbb megbetegedést és a legnagyobb arányú halálozást Magyarországon a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos eredetű betegségek okozzák. Ezek kialakulásában nagy szerepe van a környezeti eredetű és a civilizációs ártalmaknak. Az Egyesület létrehozásával célunk, hogy felhívjuk a figyelmet ezek kockázatára és lehetőség szerint alternatívákat, megoldásokat kínáljunk közvetlenül a lakosság és a feléjük szolgáltató cégek számára egyaránt. A Food Programban történő részvételünkkel sok népbetegség megelőzéséhez járulunk legalább részben hozzá” – hangsúlyozta a főigazgató.
Felmérések szerint a magyar lakosság jelentős része még mindig nem elég tudatos a táplálkozási szokásait illetően: a GFK Hungária adatai szerint a magyarok 71 százaléka többnyire rendszeresen étkezik, ám még mindig a lakosság harmada állítja azt, hogy étkezésére a rendszertelenség jellemző. A legfontosabb étkezésnek a reggelit és az ebédet tekintették a megkérdezettek, éppen ezért előbbit a magyarok csaknem háromnegyede semmiképp nem hagyná ki a napi rutinból, míg napi rendszerességgel ebédelni a 80 százalékuk szokott.
A járvány alatt a magyar éttermek mindössze 19,5 százaléka kezdett egészségesebb ételek árusításába, a pandémiát követően azonban a vendéglátóhelyek csaknem harmadában kerültek egészségesebb fogások az étlapokra. Ám ezzel együtt is azok az éttermek vannak a legtöbben, amelyek nem változtattak a kínálatukon – derül ki az Edenred Food Barometer hazai adataiból.
„Tradicionálisan melegétel-utalványokkal foglalkozó társaságként hiszünk abban, hogy össztársadalmi érdek, hogy az emberek tudatosabban és egészségesebben éljenek. A naponta legalább egyszeri melegétkezés fontosságára a WHO már évtizedekkel ezelőtt felhívta a figyelmet, az Edenred pedig küldetésének tekinti, hogy ehhez hozzásegítse az embereket. Az Edenred Food Programja azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a világ minél több országában segítsen csökkenteni a helytelen étkezés okozta ártalmakat, ezt a kezdeményezést indítjuk el most Magyarországon is. Az Egyesületben elkötelezett partnert találtunk a küldetésünkhöz” – mondta Szendrő Tamás, az Edenred Magyarország ügyvezető igazgatója.
Kapcsolódó cikkeink
Az élelmezési világnap lehetőséget kínál mindennapos választásaink újragondolására
Az élelem a legalapvetőbb emberi szükséglet közvetlenül a levegő és…
Tovább olvasom >Nem jött be a csipszadó, még több egészségtelen ételt esznek a magyarok
A Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatása szerint nem vált be…
Tovább olvasom >Ugrásszerű növekedés az utalványok használatában
Kiemelkedően indult a Rewin első teljes üzleti éve, miután 2023 november elején…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >