Mindennapi kenyerünk a sarki közértből

A GfK Shopping Monitor tanulmányának adatai szerint a háztartások elsődleges beszerzési forrását nemcsak hogy a kisebb önkiszolgáló boltok jelentik, de 2004-hez képest jelentősen meg is nőtt ezeknek az üzleteknek a szerepe a friss pékáruk beszerzésében. Míg 2004-ben a háztartások 48 százaléka vásárolt saját bevallása szerint kenyeret és péksüteményeket a kis boltokban, addig a legfrissebb adatok szerint ez az arány elérte a 70 százalékot. Ebben fontos szerepet játszhat a tény, hogy maga a vásárlás is szakosodott: a lakóhelyhez közeli boltok tipikusan a mindennap beszerzendő áruk vásárlásának színterei lettek. Míg az évezred első évében a háztartások mindössze csupán 15 százaléka vásárolt kenyeret és péksüteményt a hipermarketekben, addig a legutóbbi mérések szerint már a háztartások 37 százaléka említette a hipermarketeket beszerzési forrásként. Ez a jelenség részben magyarázható a hipermarketek terjeszkedésével, valamint vélhetően az üzlettérben kialakított pékségek által helyben sütött termékek népszerűségével is.
A vásárlók figyelme újra a szakosodott boltokra – pékségek, kenyérboltok – látszik irányulni. Az ezredfordulón ugyan a háztartásoknak még mintegy 22 százaléka péküzletekben szerezte be mindennapi kenyerét, 2004-ben már csupán tízből egy háztartásra volt igaz ez az állítás. A legutóbbi felmérések szerint azonban jelentősnek mondható pozitív változás történt, hiszen az adatok szerint a háztartások 14 százaléka tért be valamely péküzletbe friss pékáruért.
Az egészség megőrzéséért tett egyik lépés a táplálkozási szokások alakítása lehet. A GfK étkezési szokásokat vizsgáló tanulmányának adatai szerint 1989 óta egyértelműen nőtt a barna kenyér népszerűsége. Míg 1989-ben honfitársaink saját bevallásuk szerint hetente 6 alkalommal fogyasztottak fehér kenyeret és egyszer barna kenyeret, addig a legfrissebb adatok szerint 2007-ben fehér kenyér némiképp ritkábban, egy héten öt alkalommal, míg barna kenyér már hetente két alkalommal kerül a családok asztalára.