„Minden ember egy kereskedő, minden digitális eszköz egy fizetési pont”
A Mastercard három évvel ezelőtt indította el Magyarországon Doppio névre keresztelt programját azzal a céllal, hogy 2022 őszéig megduplázza a hazai kártyaterminálok számát. Az eredményekről és a jövőre vonatkozó tervekről Szász Ferenccel, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatójával beszélgettünk.
– Kétszer annyi POS-terminál, rövidebb igénylési idő és a folyamatok digitalizációja. Néhány azon célok közül, amit 2019 őszén jelentett be a Mastercard. Sikerült elérni ezeket?
– Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy valamennyi, fent említett célt elértük, sőt, sok tekintetben meg is haladtuk. Ha a terminálok számát nézzük, az MNB utolsó adatközlése szerint 2022 második negyedévére több mint 230 000 POS-terminálnál fizethettek a magyar vásárlók. Ebben nincs benne több tízezer olyan eszköz, amelyeket külföldi székhelyű szolgáltatók biztosítanak, hiszen nekik nincs az MNB felé riportolási kötelezettségük. Ha ezeket az adatokat is figyelembe vesszük, valószínűleg már jóval meghaladtuk azt a közel háromszázezres számot, amit három éve kitűztünk.
– Az igénylési folyamatok hogyan alakultak?
– Korábban nagyon komoly hátráltató tényező volt, hogy a kereskedők akár több hétig vártak egy-egy eszközre, az igénylési folyamat pedig több ponton kizárólag papíralapon működhetett. Ez már a program indulásának idejében is indokolatlan volt, de a pandémia okozta digitalizációs hullám végleg kisöpörte a papírt a rendszerből. Ma a legtöbb szolgáltatónál már teljesen digitális a termináligénylési folyamat, mely ezáltal nemcsak kényelmesebbé, de sokkal rövidebbé is vált. Ma már több szolgáltató esetében csupán néhány nap az átfutási idő.
– A bővülés ütemében milyen szerepet játszott az elektronikus fizetésekre vonatkozó új rendelet?
– A szabályozónak óriási szerepe van abban, hogy a mi programunk is sikeres lehet. Azzal, hogy kötelezővé tette az online kasszával működő kereskedők számára valamilyen elektronikus fizetés biztosítását, nagy tömegeket terelt a kártyaelfogadás felé. De szerintem nagyon fontos volt, hogy mire ez a rendelet hatályba lépett, mi már számos ponton sokkal barátságosabbá tudtuk tenni a helyzetet, az elérhető szolgáltatók számának bővítésével és az ezzel járó színesebb szolgáltatási kínálattal. Kiváló példa ez arra, amikor egy olyan meghatározó piaci szereplő, mint a Mastercard és a szabályozói oldal hatékonyan tud együttműködni. Bízunk abban, hogy ez a támogató háttér továbbra is jelen lesz a digitalizáció terén.
– Az eredeti célkitűzésekre egy kérdés erejéig visszatérve, hogyan alakult a helyzet az elérhető eszközöket tekintve?
– Korábban főleg a kkv-k oldaláról érkezett olyan panasz, hogy a régi, téglaméretű POS-terminálok alkalmatlanok arra, hogy a hétköznapi munka során mindenhova magukkal vihessék. Már a program indulásakor több olyan szolgáltatót hívtunk meg a hazai piacra, akik ezen a fronton is tudtak újat hozni: zsebben elférő, kisméretű mobilterminálokkal.
De az egyik legnagyobb innovációt a softPOS, vagyis a Telefonterminál jelentette. Azzal, hogy nem kell külön eszközt beszerezni, hanem egy androidos telefon is kártyaelfogadó eszközzé alakítható, nemcsak az üzembe helyezési idő rövidült le – hiszen nem kellett külön eszközt venni, azt megvárni, beszereltetni – hanem a költségek is jelentősen lecsökkentek.
– Mi a tervük a programmal a jövőre nézve?
– A mostani gazdasági helyzetben reálisan lassulni fog a terminálok számának bővülése, de teljes megállásra, visszafordulásra nem számítunk. Bővülésre tér még bőven van, vannak még teljes szektorok, amelyeket elérhetünk, de rengeteg az alvó terminál, nagy potenciál van az aktiválásban is. Úgy gondoljuk, hogy minden ember egy kereskedő, minden digitális eszköz lehet egyben fizetési terminál is. Ha így nézzük, bőven van feladat előttünk. (x)
Kapcsolódó cikkeink
K&H: a nagy programok hajtják a zöldhiteleket
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a teljes zöld vállalati…
Tovább olvasom >Egyre élénkebben foglalkoztatja a hazai vállalkozásokat a generációváltás
Az utóbbi évek felmérései azt mutatták, hogy ugyan foglalkoznak a…
Tovább olvasom >Új gazdasági „akcióterv”: Reális-e a háztartási hitelállomány további növelése?
A hazai lakhatási válság sajnálatos velejárója, hogy a többség nem…
Tovább olvasom >További cikkeink
Aranyérmes borok a Lidl kínálatában
A Lidl Magyarország tíz évvel ezelőtt kötelezte el magát a…
Tovább olvasom >memoQ: Innováció a többnyelvű vállalati kommunikáció világában
A memoQ fordításmenedzsment-rendszer (TMS) forradalmasítja a vállalatok többnyelvű kommunikációját, megoldást…
Tovább olvasom >Vidd magaddal bárhova: fenntartható csomagolás aktív fogyasztóknak
Az aktív fogyasztóknak szánt, ,,on-the-go” élelmiszerek kategóriája egyre nagyobb teret…
Tovább olvasom >