Mikroműanyagok és táplálkozás: A rejtett veszélyek
Az elmúlt években a mikroműanyagok jelenléte és hatásai egyre inkább előtérbe kerültek, különösen a táplálkozás és az egészség szempontjából. Az éves globális műanyagtermelés meghaladja a 460 millió tonnát, amelynek jelentős része végül hulladékként kerül a környezetbe. A mikroműanyagok, amelyek 5 milliméternél kisebb átmérőjű műanyag részecskék, a környezetben felhalmozódva jelentős egészségügyi kockázatot jelenthetnek.
A mikroműanyagok különböző módokon juthatnak be az emberi szervezetbe. Az élelmiszeriparban az előre csomagolt ételek, palackozott italok és egyéb csomagolt termékek mind potenciális forrásai lehetnek ezeknek a részecskéknek. A csomagolóanyagból kioldódó mikroműanyagok az ételekbe és italokba kerülhetnek, ami komoly egészségügyi kockázatot jelent – írja az MDOSZ friss közleményéban.
Az ivóvíz és a palackozott ásványvíz különösen magas arányban tartalmazhat mikroműanyagokat, amelyek a víz szennyezettségéből és a csomagolóanyagokból származhatnak. A csapvízzel tisztított ételek is mikroműanyag-szennyezettek lehetnek, ezért a vízszűrők használata otthoni környezetben javasolt .
Számos kutatás kimutatta, hogy különböző élelmiszerek és italok, például a tea, tejtermékek, méz, cukor, és a zöldségek, gyümölcsök is tartalmazhatnak mikroműanyagokat. A csomagolásból származó szennyeződések mellett a feldolgozás és tárolás során is bekerülhetnek ezek a részecskék az élelmiszerekbe .
A halak és tengeri ételek szintén jelentős forrásai lehetnek a mikroműanyagoknak. A vízi ökoszisztémában felhalmozódott mikroműanyagok több lépcsőben jutnak el az emberi szervezetbe, különösen a tengeri élelmiszerek fogyasztása révén.
A mikroműanyagok biológiai gátakon való átjutásuk miatt súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek. Képesek áthatolni a vér-agy gáton és a placentán, felhalmozódhatnak a szövetekben, és biokémiai reakciókat idézhetnek elő, amelyek potenciálisan toxikus hatásokkal járnak. A mikroműanyagok jelenléte a szervezetben gyulladásos reakciókat, sejtkárosodást és hormonális zavarokat okozhat, amelyek hosszú távon növelhetik a krónikus betegségek, például a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Az egyik legfontosabb lépés a műanyaghasználat csökkentése, különösen az egyszer használatos műanyagok kerülése. Támogatni kell az újrahasznosítási programokat, és előnyben részesíteni a helyi, organikus termékeket, amelyek kevesebb csomagolóanyagot igényelnek. Az ételek és italok tárolására érdemes üveg- vagy porcelánedényeket használni, és kerülni a műanyag eszközök használatát a konyhában.
A mikroműanyagok jelenléte és hatásai komoly figyelmet igényelnek, és további kutatások szükségesek a pontos mechanizmusok és hosszú távú hatások teljes megértéséhez. Addig is fontos, hogy tudatosan kerüljük a műanyag szennyezőanyagokat, és törekedjünk a környezetbarát alternatívák használatára a mindennapokban.
Kapcsolódó cikkeink
Tálcán kínált jövő: mit jelent a fenntartható táplálkozás?
A fenntartható táplálkozás nem csupán környezetvédelmi, hanem egészségügyi és gazdasági…
Tovább olvasom >Túlsúly, alultápláltság, tanulságok: Lezárult a GYERE® Online Program hatásvizsgálata
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) sikeresen zárta hároméves GYERE®…
Tovább olvasom >A bőrszépítés nemcsak a krémeken múlik – mit üzen a dietetikus?
A szépségipar régóta hangsúlyozza a külsőleg alkalmazott bőrápolók szerepét, miközben…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az euróövezetben és az Európai Unióban havi összevetésben csökkentek, éves szinten nőttek a termelői árak áprilisban
Az euróövezetben és az Európai Unióban (EU) havi összevetésben csökkentek,…
Tovább olvasom >Megjelent az FMCG-piac 2024. évi kereskedelmi toplistája
Maradt minden a régiben: Lidl, SPAR, Tesco a dobogósok sorrendje!…
Tovább olvasom >Beperelte a Sheint a Tudatos Vásárlók Egyesülete: sötét trükkökkel manipulálják a vásárlókat
A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) több európai fogyasztóvédelmi szervezettel közösen…
Tovább olvasom >