Mikor tekinthető egy vállalkozás nehéz helyzetben lévőnek

Szerző: Trademagazin Dátum: 2020. 04. 20. 10:36

Bizonyos pályázati támogatásokra, adózási kedvezményekre csak nehéz helyzetben lévő vállalkozások jogosultak – hogy pontosan ki minősülhet ilyennek, arról a Magyar Vendéglátók Ipartestületétől küldött tájékoztatást olvasóinknak.

1. Nagyvállalkozásra vonatkozó szabályok

Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése szerint: ha uniós állami támogatási szabály másként nem rendelkezik, nehéz helyzetben lévő vállalkozás nem részesülhet állami támogatásban.
Egy vállalkozás akkor tekinthető nehéz helyzetben lévőnek, ha valamely hatóság beavatkozása nélkül rövid- vagy középtávon feladná üzleti tevékenységét.

A fenti Korm. rendelet 6. § (7) bekezdésének értelmében valamely vállalkozás akkor minősül nehéz helyzetben lévőnek, ha a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a) korlátolt felelősségű társaság esetén (kivéve a kevesebb, mint három éve létező kkv-kat, illetve a kockázatfinanszírozási támogatásra való jogosultság alkalmazásában az első kereskedelmi értékesítéstől számítva kevesebb, mint hét éve működő olyan kkv-kat, amelyek a kiválasztott pénzügyi közvetítő által végzett átvilágítást követően kockázatfinanszírozási beruházásra jogosultak) jegyzett részvénytőkéjének több mint a fele elveszett a felhalmozott veszteségek miatt. Ez abban az esetben fordul elő, ha a felhalmozott veszteségeknek a tartalékokból (és minden olyan elemből, amelyet általában a társaság sajáttőkéje részének tekintenek) történő levonásával a jegyzett törzstőke felét meghaladó negatív halmozott összeg keletkezik. E rendelkezés alkalmazásában a „korlátolt felelősségű társaság” különösen a 2013/34/EU irányelv I. mellékletében említett vállalkozástípusokat jelenti, és a „jegyzett tőke” adott esetben magában foglal minden részvénytőkét.

b) olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében (kivéve a kevesebb, mint három éve létező kkv-kat, illetve a kockázatfinanszírozási támogatásra való jogosultság alkalmazásában az első kereskedelmi értékesítéstől számítva kevesebb, mint hét éve működő olyan kkv-kat, amelyek a kiválasztott pénzügyi közvetítő által végzett átvilágítást követően kockázatfinanszírozási beruházásra jogosultak), a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint fele nincs meg a felhalmozott veszteségek miatt. E rendelkezés alkalmazásában a „társaság, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében” különösen a 2013/34/EU irányelv II. mellékletében említett vállalkozástípusokat jelenti.

c) amennyiben a vállalkozás ellen fizetésképtelenségi eljárás indult vagy ellene hitelezői kérelmére a saját joga alapján ilyen fizetésképtelenségi eljárás indítható.

d) olyan vállalkozás esetében, amely nem kkv, amennyiben az elmúlt két évben:
(1) a vállalkozás könyv szerinti adósság-saját tőke aránya 7,5-nél magasabb volt és
(2) a vállalkozás EBITDA-val számolt kamatfedezeti rátája nem érte el az 1,0 értéket.

e) a kevesebb, mint három éve létező kis- és középvállalkozást csak a c) pont szerinti feltétel fennállása esetén kell nehéz helyzetben lévőnek tekinteni.

Valamely vállalkozás az előző bekezdésben meghatározott feltételek hiányában különösen olyan esetekben is nehéz helyzetben lévőnek tekintendő, ha veszteségei nőnek, forgalma csökken, leltári készletei felhalmozódnak, fölös kapacitása megemelkedik, megrendelés-állománya jelentős mértékben csökken, pénzforgalma csökken, adóssága nő, a nettó
eszközérték leírása csökken, vagy teljesen leírásra kerül.

2. Mikro-, kis- és középvállalkozásra vonatkozó szabályok

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-a szerint KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek:
a. összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b. éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (középvállalkozás)

A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek:
a. összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b. éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek:
a. összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
b. éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Nem minősül KKV-nek az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése (tőke vagy szavazati joga alapján) külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.
Az Európai Bizottság 2020. április 3-án módosította az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, C(2020) 1863 final számú közleményét. A 3.1. szakasz módosításának köszönhetően a támogatás bármely vállalkozásnak odaítélhető, amely nem volt 2019. december 31-én nehéz helyzetben. A módosítást követően nem kell igazolnia, hogy az odaítéléskor nehéz helyzetben van, vagy pénzügyi nehézségei támadtak a COVID-19 járványra visszavezethetően.

Kapcsolódó cikkeink