Miklós László az ATV Start című műsorában azt mondta: a kormány is tudta, hogy az ársapka semmilye hatással nincs a drágulásra, tudták, hogy a kieső összeget a kereskedők máshol be fogják szedni. Ez az intézkedés csak voksszerzésre volt jó, amellyel a szegényebb réteget célozták. A benzinárstopnál nem tudták ezt a kiesést más termékre áthárítani, ott az árbefagyasztás valóban mérsékelte az inflációt.
Az üzemanyag hatósági ára viszont költségvetési veszteségt okozott, mert az orosz és a Brent olaj jegyzése közötti különbségből keletkező extranyereséget úgy vonta el a MOL-tól közvetetten az állam, hogy a felét a hatósági áron keresztül adta vissza, a másik felét az extraprofitadóval vette el.
Tóth Levente szerint amikor az élelmiszerárstopot bevezették, annak volt egy rövid távú inflációmérséklő hatása. Amikor az árstopnak értelme lehet, az az, amikor hirtelen kilengés van az árakban, a probléma az, hogy amikor ezt bevezették, akkor ezt egy időszakos intézkedésként vezették be, de azóta folyamatosan hosszabbítják, így már a pozitív hatás nem érvényesül, hiszen a piac igazodik ehhez.
Amikor ezeket kivezetik, akkor is fogja tudni befolyásolni – valószínűleg felfelé – az inflációt – tette hozzá.
Miklós László szerint kérdéses, miért is kellene ezt kivezetni, hiszen a boltokban azt látni, hogy sokféle élelmiszer le van árazva – vagyis először azt kellene követelni, hogy a kormány tiltsa meg a leárazást. Az inflációt a plusz áfa okozza – mutatott rá.
Tóth Levente szerint ha ez egy szociális intézkedés volt, akkor nyilvánvaló, hogy egy általános árstop nem célzott szociális intézkedés. Ha ez a cél, akkor célzott segítséget kell nyújtani azoknak, akik megélhetési gondokkal küzdenek.
Azt, hogy megy-e vagy marad az árstop a szakemberek szerint, itt olvashatja el.
