Miért olcsóbb az alma Lengyelországban? – Árak, áfa és agrárstratégia a háttérben

Egy magyar TikTok-videó újra rávilágított arra, amit egyre több külföldre látogató fogyasztó tapasztal: Lengyelországban sokkal olcsóbbak az alapvető élelmiszerek, mint Magyarországon. A különbségek mögött nemcsak a bolti árak állnak, hanem jóval mélyebb gazdasági, agrárpolitikai és adózási tényezők is – mutat rá az Agrárszektor főszerkesztője, Braunmüller Lajos.

Féláron kínált alma és a rejtett okok

A videó készítője szerint Lengyelországban az alma kilónkénti ára csupán 370–380 forint körül alakul, szemben a magyarországi 750–1300 forintos szinttel. A háttérben döntően az alacsonyabb áfakulcs (zöldségek-gyümölcsök esetében 5%) és a mezőgazdasági termelés inputjait – például növényvédő szereket és műtrágyát – terhelő 8%-os áfa áll. Ezzel szemben Magyarországon a legtöbb élelmiszer 27%-os áfakulcs alá esik.

A lengyel termelők így már az inputok szintjén versenyelőnyben vannak: olcsóbban jutnak hozzá a termeléshez szükséges anyagokhoz, és kevesebb adóteherrel kell kalkulálniuk. A végtermék árát pedig ez is befolyásolja.

Modernizált mezőgazdaság, exportképes termelés

Lengyelország az elmúlt évtizedben látványos mezőgazdasági modernizáción ment keresztül, jelentős uniós források bevonásával. Az intenzív, öntözött, korszerű almaültetvények országos szinten meghatározóvá váltak. A termelők fejlett növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási technológiákkal dolgoznak, ezáltal stabil, nagy mennyiségű és jó minőségű termést tudnak biztosítani – mindezt exportképes árakon.

Mindezzel szemben a magyar almatermelés még mindig rendkívül heterogén: vannak korszerűsített, hatékony üzemek, de az ágazat egészére nem jellemző az egységes fejlesztési szint. A széttagolt szerkezet és az inputárak drágulása miatt az árversenyből gyakran vesztesként kerülnek ki a hazai termelők.

Klíma, piac és áfa – három előny Lengyelország oldalán

A lengyel almatermesztést az éghajlatváltozás is segíti: több a napsütéses óra, kedvezőbbek a hőösszegek, ami javítja a hozamokat és a gyümölcsminőséget. Az ország az egyik legnagyobb európai almaexportőr, termelésének jelentős részét külföldön értékesíti – gyakran Magyarországon is.

Az alacsony áfa nemcsak a termelőket, hanem a fogyasztókat is tehermentesíti. Miközben Magyarországon a 27%-os kulcs erősen rontja a versenyképességet, Lengyelország célzott adócsökkentéssel fékezte meg az inflációt, és ez érezhető a bolti árakon is.

Inflációs trendek: külön utak

Bár 2024 elején Magyarországon mérsékeltebb inflációt mértek (3,7%), a lengyel mutatók hamar csökkentek, márciusban 2,7%-ra. A nyári és őszi hónapokban viszont Lengyelország stabil, 4% körüli szinten maradt, míg Magyarországon az infláció év végére 4,8%-ra ugrott. 2025 első negyedévében még jobban szétnyílt az olló: itthon január–februárban 5,7%-os inflációval szembesültünk, Lengyelországban ugyanakkor ez csak 4,3% volt.

A különbség nem véletlen: a lengyel élelmiszerár-stratégia mögött tudatos kormányzati és mezőgazdasági fejlesztési politika áll – ennek eredményeit a boltok polcain is érzékeljük.