Az állam jogszerűen nem vállalhatott kezességet a Surjány-Hús hitelfelvételére

A Surjány-Hús hitelfelvétele mögé nem lehetett jogszerűen állami kezességet vállalni, mivel nem teljesültek teljeskörűen az ehhez szükséges, jogszabályokban rögzített feltételek – válaszolta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a jobbikos Magyar Zoltán írásbeli kérdésére.

Magyar Zoltán arra volt kíváncsi, miért vonták vissza a Surjány-Hús Kft.-nek ígért állami kezességvállalást, valamint arra, hogy „miben különbözik a cég azoktól, akiket korábban az állam vagy az önkormányzatok megsegítettek”. Utóbbiakra a képviselő példaként említette a Gyulahús Kft.-t és a pápai húsüzemet.

Fazekas Sándor a parlament honlapján elérhető írásbeli válaszában emlékeztetett arra, hogy a régóta szükséges forgóeszköz hitelfinanszírozás biztosítása és a likviditási helyzet megnyugtató kezelése érdekében, „Törökszentmiklós és Szarvas térségének kritikus munkaerő-piaci helyzetét messzemenőkig szem előtt tartva”, az akkori vidékfejlesztési tárca kezdeményezésére született meg az a két kormányhatározat, amely lehetőséget teremt az egyedi állami kezességvállalásra a társaságok (a Surjány-Hús Kft. mellett a vele azonos tulajdonosi körhöz tartozó Alföldi-Hús Zrt.) 2980 millió forint összegű hitelfelvétele mögé.

A földművelésügyi miniszter kifejti: a kormányhatározatok felhatalmazásának megfelelően, azok végrehajtása keretében a Nemzetgazdasági Minisztérium megvizsgálta az egyedi állami kezességvállalás biztosításának lehetőségét. A vizsgálat során megállapították, hogy a kezességvállalás nem felel meg az államháztartásról szóló törvény előírásainak, a kezesség beváltása a társaságok helyzete miatt nagyon is valószínű.

A finanszírozó bank által a hitelszerződésekben előírt feltételek sértették a kezes érdekeit – emelte ki Fazekas Sándor, hozzátéve, hogy így indokolatlanul nagy volt a kezesi kockázat, ezenkívül a konstrukció európai uniós versenyjogi szempontból tiltott, jogellenes állami támogatásnak minősülhetett volna, ahogy erre a Támogatásokat Vizsgáló Iroda (TVI) is felhívta a figyelmet.

Az előzőek alapján a jogszabályokban rögzített feltételek nem teljesültek teljeskörűen, ezáltal a kezesség jogszerűen nem volt vállalható – olvasható a válaszban.

Fazekas Sándor végül arra is felhívta Magyar Zoltán figyelmét, hogy a Surjány-Hús esete nem azonos a gyulai és pápai húsüzemekével, hiszen az előbbit felszámolták, és a felszámolásból vásárolta meg az önkormányzat a cég eszközeit, és hozott létre egy teljesen új társaságot, míg utóbbinál az agrártárca a ki nem fizetett élőállat beszállítói követelések rendezéséhez nyújtott segítséget, elősegítve ezzel a csődegyezséget.

Idén május 14-én derült ki, hogy fizetésképtelenné vált, és öncsődbe menekült az 5 legnagyobb magyarországi húsipari csoport közé sorolt törökszentmiklósi székhelyű cég.

A Surjány-Hús Kft.1992 óta foglalkozik sertésvágással, húsfeldolgozással, húskészítménygyártással, húsáru kis- és nagykereskedelmével, Jász-Nagykun-Szolnok megye legjelentősebb húsipari cége a térség egyik meghatározó munkáltatója – olvasható a cég honlapján. (MTI)