Miért került ismét terítékre az árstop?
Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében újra felvetette a hatósági árak lehetőségét, amennyiben az élelmiszerárak nem csökkennek. A kérdés korábban már szóba került Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter részéről is, ami arra utal, hogy a kormány egyre komolyabban fontolgatja ezt a lépést. A döntés politikai és gazdasági szempontból is jelentős hatással bírhat, különösen a 2026-os választások közeledtével – írja a Telex.

A drágulás különösen a szegényebb, vidéki és nyugdíjas választókat érinti érzékenyen
A kormány kommunikációja szerint az infláció elleni harc egyik kulcseleme az élelmiszerárak kordában tartása, mivel azok az átlagemberek számára a legkézzelfoghatóbbak. A drágulás különösen a szegényebb, vidéki és nyugdíjas választókat érinti érzékenyen, akik a kormány számára fontos szavazói csoportokat alkotnak. Egy újabb árstop bevezetése üzenetértékű lépés lehet, még akkor is, ha ennek gazdasági következményei vitatottak.
A nagyobb üzletláncok egyelőre kivárnak, és hivatalos állásfoglalásokat nem adtak ki, ám az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) már jelezte, hogy elemzik a helyzetet. Egyes piaci szereplők attól tartanak, hogy egy újabb árstop további veszteségeket okozna, míg mások úgy vélik, a külföldi diszkontláncok még profitálhatnak is a szabályozásból, mivel eleve alacsonyabb árakkal dolgoznak.
A korábbi hatósági árak tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az ilyen intézkedések hosszú távon torzíthatják a piacot. Az árstopok sok esetben ellátási problémákat okoztak, és az érintett termékek ára más csatornákon keresztül emelkedett. A kereskedelmi láncok és beszállítók számára az egyik legnagyobb kihívás, hogy az állam által meghatározott árak mellett hogyan őrizzék meg a fenntartható működésüket.
Nagy Márton február 21-én erőteljesebb hangnemet ütött meg az élelmiszerárakkal kapcsolatban, és az Országos Kereskedelmi Szövetséggel folytatott egyeztetések során jelezte, hogy a tej és a tojás árait kiemelt figyelemmel kísérik. A kormány álláspontja szerint, ha a piac nem reagál megfelelően, akkor az árstop bevezetése elkerülhetetlenné válik. A következő két hétben újabb tárgyalások várhatóak az érintett szektorok szereplőivel, hogy közös megoldást találjanak.
Az előttünk álló hetekben eldőlhet, hogy a kormány valóban bevezeti-e az újabb hatósági árazást, vagy a kommunikációs nyomás önkéntes árcsökkentést eredményez. Az árstop kérdése nem csupán gazdasági, hanem politikai kérdés is, amely jelentősen befolyásolhatja a kormány és a választók viszonyát a következő években.
Kapcsolódó cikkeink
Nagy Márton: a legfontosabb feladat a gazdasági növekedés felpörgetése
A legfontosabb feladatnak nevezte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a gazdasági…
Tovább olvasom >Nagy Márton: árréskorlátozást vezetne be a kormány a háztartási cikkeket árusító boltokra
A kormány szerdán tárgyalhatja, csütörtökön pedig várhatóan elfogadhatja azt az…
Tovább olvasom >Nagy Márton: nagy az esélye az árréscsökkentés fenntartásának
Nagy esélye van annak, hogy az árréscsökkentési intézkedést nem vezetik…
Tovább olvasom >További cikkeink
Május 19-től jön az új árrésstop a drogériákban – több ezer termék lehet érintett
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bejelentése szerint május 19-én hatályba lép a…
Tovább olvasom >Imádják a nyereményjátékokat a magyar vevők egy friss kutatás szerint
Szinte minden magyar vásárló hajlandó többet költeni, ha ezzel nyerési…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság felsőfokon: országos terjeszkedéshez érkezett a Rossmannban a Respray újratöltő automata
Országos méretűvé nőtte ki magát a világ első spray termékeket…
Tovább olvasom >