Miért drágább vasárnap a fejfájás?

„Figyelembe kell venni azért azt is, hogy a gyógyszertárak már régóta forgalmaznak olyan termékeket, amelyek más üzletekben is beszerezhetők. Tisztálkodási szereket, márkás, drága kozmetikai termékeket, s nem tudunk róla, hogy ez ellen a kereskedők valaha is tiltakoztak volna.” Többek között ezt írja Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Népszabadságban megjelent féloldalas cikkében, október közepén. A tét nagy: a gyógyszerészek meg akarják akadályozni, hogy egyes vény nélküli gyógyszereket élelmiszerboltokban is lehessen árusítani.
Vámos Györgynek több mint egy évtizede az a hivatása, hogy főtitkárként lobbizik a kereskedelem érdekeiért. Szerintünk most tőle szokatlan vehemenciával érvelt a piacnyitás mellett. Õ nem érzi rendkívülinek ezt a cikket, mert éles, nyilvános vitákban máskor is gyakran hallatja a hangját. Cikkének eredetileg azt a címet adta: Miért drágább vasárnap a főfájás? A szerkesztő azonban rövidített, így lett belőle „Vasárnapi főfájás”.
– Az OKSZ kiadott egy állásfoglalást a vény nélküli gyógyszerek forgalmazásának kiterjesztése érdekében, de semmilyen visszajelzést nem kaptunk. Ezért a cikk révén igyekeztem megismertetni a nyilvánossággal érveinket – tájékoztatta lapunkat Vámos György.
A patikusok megalapozottan aggódnak, hogy ha megszűnik monopóliumuk a vény nélküli gyógyszerek árusítására, akkor forgalmuk csökkenhet ezekből a termékekből. A birtokon belül lévők lelkesen támogatják az olyan szabályozást, amely távol tartja a versenyt. Jelenlegi gazdasági rendszerünk azonban piacgazdaság, a versenyre épül, mert az sarkallja a vállalatokat egyre jobb teljesítményre. A verseny a fejlődés motorja.
Mekkora szegmensről van szó? A KSH kimutatása szerint a gyógyszer, gyó­gyá­szati segédeszköz és illatszer forgalma tavaly megközelítette a 300 milliárd forintot. Az árváltozások hatását kiszűrve 100 milliárd forint a növekedés négy év alatt. Mennyiségben közel 40 százalékkal bővült a piac. A teljes hazai kiskereskedelem 7830 milliárd forintos forgalmából 3,7 százalékot képvisel a szóban forgó árucsoport.
„Felmerül a kérdés, miért éri meg a kereskedőknek gyógyszert értékesíteni?” – írja Vámos György. – „Hiszen sok szigorítás kapcsolódik hozzá. A kötelező nyilvántartás vagy a termék elkülönítése pluszköltséggel jár. Nem valószínűsíthető bombaüzlet. A kereskedők érdeklődésének fő motívuma vélhetően a vásárlók kegyeinek a keresése.”
Az OKSZ főtitkára a fogyasztókra fokuszál: „A kiterjesztett értékesítési lehetőség a gyógyszervásárlók, a betegek érdekeit szolgálja. Alapvető előnye, hogy a betegek bármikor, köny­nyen elérhető helyeken, utánjárás nélkül juthatnak vény nélküli gyógyszerhez. Például utazás közben, akár az autópályán is. A hosszabb hétköznapi, hétvégi, esetenként többek közt a benzinkutaknál az éjszakai nyitva tartás is kedvező a váratlan fejfájás miatt gyógyszert keresők számára.”
Budapesten mindössze tizennégy gyógyszertár szokott ügyeletet tartani, ahová a beteg szükség esetén zárás után, éjszaka vagy hétvégén is fordulhat. Ilyenkor a patikai vásárlás felára 300-360 forint. Így például egy doboz Algopyrin 770 forint helyett 1130 forintba kerül. Az élelmiszer-kereskedelem nyilván nem számítana fel pluszköltséget.
Ha az érdekeket egybevetjük, az egyik oldalon 2100 patika meg szeretné tartani a privilégiumát. Az érem másik oldalán állnak a fogyasztók. Számukra a legfontosabb előnyök: az olykor váratlanul szükségessé váló áru könnyebb elérhetősége, alacsonyabb ár, magasabb színvonalú szolgáltatás.