Mi vár ránk 2050-ben?

Szerző: trademagazin Dátum: 2015. 02. 11. 10:44
  • Várhatóan Kína lesz 2030-ra a világ legnagyobb gazdasága, ám növekedési üteme hosszú távon várhatóan a globális átlag közelébe esik vissza
  • 2050-re India felveheti a versenyt az Egyesült Államokkal a második helyért
  • Indonézia, Mexikó és Nigéria kiszoríthatja az Egyesült Királyságot és Franciaországot a top tízből
  • A Fülöp-szigetek, Vietnám és Malajzia is előbbre törhetnek
  • Kolumbia és Lengyelország növekedési üteme 2050-re megelőzheti a brazil és az orosz gazdaság növekedési ütemét

A következő 35 évben is folytatódik a világgazdasági erőviszonyok eltolódása a fejlett észak-amerikai, nyugat-európai és japán gazdaságok felől a feltörekvő országok felé, annak ellenére, hogy Kína növekedése 2020 után várhatóan visszaesik – derül ki a PwC „A világ 2050-ben: Folytatódik a gazdasági erőviszonyok eltolódása?” (The World in 2050: Will the shift in global economic power continue?) című kiadványából. Az elemzés a potenciális GDP-növekedésre vonatkozó hosszú távú előrejelzéseket tartalmazza 2050-ig, a világ 32 legnagyobb gazdaságáról, melyek együttesen a globális GDP 84%-át állítják elő.

A tanulmány szerint a világgazdaság várható évi átlagos növekedése mintegy 3%-os lesz 2014 és 2050 között – ezáltal 2037-ben kétszeresére, 2050-re háromszorosára nő. 2020 után azonban lassulás várható, ahogy Kína és néhány más nagyobb feltörekvő gazdaság növekedési üteme egy fenntarthatóbb hosszú távú érték felé közelít, a munkaképes lakosság növekedése pedig számos nagy gazdaságban csökken.

John Hawksworth, a PwC vezető közgazdásza, a kiadvány egyik szerkesztője hozzátette: „Különböző módszerek léteznek a gazdaságok méretének összehasonlítására, de bármelyiket is alkalmazzuk, úgy tűnik, Kína lesz 2030-ra a legnagyobb. Úgy véljük azonban, hogy 2020-ra a kínai gazdaság növekedési üteme jelentősen lelassul. Ennek okai az elöregedő népesség, a beruházások csökkenő megtérülési aránya, valamint az az igény, hogy a termelékenység növelése érdekében a kínai gazdaság a másolás helyett egyre inkább az innováció felé mozduljon el. Az olyan, korábban magas növekedési ütemet produkáló gazdaságok, mint a japán és a dél-koreai, végül visszaestek a globális átlag szintjére; előrejelzésünk szerint a kínai gazdaság is ezt a pályát fogja követni.”

India képes lehet hosszabb távon fenntartani gyors növekedési ütemét, és vásárlóerő-paritáson (PPP) 2020-ra, a piaci valutaárfolyamok alapján pedig 2035-re 10 trillió dolláros gazdasággá válni. Ez azonban függ attól, hogy India képes-e folyamatos fejlődést elérni az infrastrukturális beruházások, az intézményi reformok, valamint a teljes népesség oktatási szintjének emelése terén.”

Az 1. számú táblázat a PwC a globális GDP-rangsor alakulására vonatkozó előrejelzéseit mutatja .(Részletek a GDP meghatározásának módszertanáról az 1. sz. megjegyzésben).

A tanulmány a piaci árfolyamokon (MER) alapuló GDP előrejelzéseket is tartalmaz, relatív árkiigazítás nélkül. Ez alapján Kína 2028 körül átveszi a vezető helyet az Egyesült Államoktól, míg India egyértelműen a világ harmadik legnagyobb gazdasága lesz 2050-ben, némileg lemaradva az Egyesült Államoktól.

1. sz. táblázat: A világ jelenlegi és várható vezető 32 gazdasága vásárlóerő-paritáson alapuló GDP szerint

2014

2030

2050

PPP rangsor

Ország

PPP alapján számított GDP (2014 US $ Mrd.)

Ország

PPP alapján számított várható GDP (2014 US $ Mrd.)

Ország

PPP alapján számított várható GDP (2014 US $ Mrd.)

1

Kína

17 632

Kína

36 112

Kína

61 079

2

Egyesült Államok

17 416

Egyesült Államok

25 451

India

42 205

3

India

7 277

India

17 138

Egyesült Államok

41 384

4

Japán

4 788

Japán

6 006

Indonézia

12 210

5

Németország

3 621

Indonézia

5 486

Brazília

9 164

6

Oroszország

3 559

Brazília

4 996

Mexikó

8 014

7

Brazília

3 073

Oroszország

4 854

Japán

7 914

8

Franciaország

2 587

Németország

4 590

Oroszország

7 575

9

Indonézia

2 554

Mexikó

3 985

Nigéria

7 345

10

Egyesült Királyság

2 435

Egyesült Királyság

3 586

Németország

6 338

11

Mexikó

2 143

Franciaország

3 418

Egyesült Királyság

5 744

12

Olaszország

2 066

Szaúd-Arábia

3 212

Szaúd-Arábia

5 488

13

Dél-Korea

1 790

Dél-Korea

2 818

Franciaország

5 207

14

Szaúd-Arábia

1 652

Törökország

2 714

Törökország

5 102

15

Kanada

1 579

Olaszország

2 591

Pakisztán

4 253

16

Spanyolország

1 534

Nigéria

2 566

Egyiptom

4 239

17

Törökország

1 512

Kanada

2 219

Dél-Korea

4 142

18

Irán

1 284

Spanyolország

2 175

Olaszország

3 617

19

Ausztrália

1 100

Irán

1 914

Kanada

3 583

20

Nigéria

1 058

Egyiptom

1 854

Fülöp-szigetek

3 516

21

Thaiföld

990

Thaiföld

1 847

Thaiföld

3 510

22

Egyiptom

945

Pakisztán

1 832

Vietnám

3 430

23

Lengyelország

941

Ausztrália

1 707

Banglades

3 367

24

Argentína

927

Malajzia

1 554

Malajzia

3 327

25

Pakisztán

884

Lengyelország

1 515

Irán

3 224

26

Hollandia

798

Fülöp-szigetek

1 508

Spanyolország

3 099

27

Malajzia

747

Argentína

1 362

Dél-Afrikai Köztársaság

3 026

28

Fülöp-szigetek

695

Vietnám

1 313

Ausztrália

2 903

29

Dél-Afrikai Köztársaság

683

Banglades

1 291

Kolumbia

2 785

30

Kolumbia

642

Kolumbia

1 255

Argentína

2 455

31

Banglades

536

Dél-Afrikai Köztársaság

1 249

Lengyelország

2 422

32

Vietnám

509

Hollandia

1 066

Hollandia

1 581

Forrás: A Világbank (2014. októberi) előrejelzései 2014-re, valamint a PwC becslései a 2030–2050 időszakra

A 2. számú táblázat az átlagos évi GDP-növekedési rátákat tartalmazza, a népességnövekedés és az egy főre jutó átlagos jövedelemnövekedés hatásaira lebontva.

2. sz. táblázat: Előrejelzett átlagos reál GDP-növekedési ráta (éves %-os megoszlás, 2015–2050)

 

Ország

Átlagos népességnövekedés

Átlagos reál GDP-növekedés / fő

Átlagos reál GDP-növekedés

Nigéria

2,5%

2,9%

5,4%

Vietnám

0,3%

5,0%

5,3%

Banglades

0,7%

4,4%

5,1%

India

0,7%

4,2%

4,9%

Fülöp-szigetek

1,3%

3,2%

4,5%

Indonézia

0,7%

3,7%

4,3%

Pakisztán

1,1%

3,3%

4,3%

Dél-Afrika

0,5%

3,7%

4,2%

Egyiptom

1,1%

3,1%

4,1%

Malajzia

0,9%

3,2%

4,1%

Kolumbia

0,7%

3,4%

4,1%

Mexikó

0,6%

3,0%

3,6%

Thaiföld

-0,2%

3,7%

3,5%

Kína

0,0%

3,4%

3,4%

Törökország

0,6%

2,7%

3,3%

Szaúd-Arábia

0,9%

2,4%

3,2%

Brazília

0,4%

2,6%

3,0%

Argentína

0,6%

2,1%

2,7%

Ausztrália

1,0%

1,7%

2,7%

Lengyelország

-0,3%

2,9%

2,6%

Irán

0,7%

1,8%

2,5%

Egyesült Államok

0,6%

1,8%

2,4%

Egyesült Királyság

0,4%

2,0%

2,4%

Dél-Korea

0,1%

2,2%

2,3%

Kanada

0,7%

1,6%

2,2%

Oroszország

-0,5%

2,6%

2,1%

Franciaország

0,3%

1,6%

1,9%

Spanyolország

0,1%

1,9%

1,9%

Hollandia

0,0%

1,9%

1,9%

Olaszország

-0,1%

1,6%

1,5%

Németország

-0,4%

1,9%

1,5%

Japán

-0,5%

1,8%

1,4%


Forrás: PwC elemzés az ENSZ népesség-előrejelzései alapján

 

A táblázatok adataiból Kína és India mellett a következő trendek is kiemelkednek:

  • Az olyan feltörekvő gazdaságok, mint Indonézia, Brazília és Mexikó 2030-ra akár az Egyesült Királyságot vagy Franciaországot is megelőzhetik; amennyiben Indonézia folytatja növekedésbarát politikáját, 2050-re a világranglista negyedik helyére kerülhet.
  • Nigéria, Vietnám és a Fülöp-szigetek hosszú távon figyelemreméltó módon törhetnek feljebb, 4,5-5,5%-os átlagos éves növekedési ütemmel.
  • Malajzia 4%-os éves várható növekedése, mely meghaladja Kína 3,5%-os várható növekedési ütemét, lenyűgöző teljesítmény egy már most is közepes nemzeti jövedelmű országtól.
  • Kolumbia éves növekedését is átlagosan 4%-osra becsülik az elemzők, mely által kiemelkedik nagyobb dél-amerikai szomszédjai – pl. Brazília és Argentína – közül.
  • A japán növekedési ütem a 32 ország közül a leglassabb lehet, főként a folyamatosan csökkenő japán népesség miatt. Ezáltal a 2050-ig tartó időszakban Japán a negyedik helyről a hetedik helyre csúszhat.
  • Az európai gazdaságok helyezése szintén romló tendenciát mutat, a számítások szerint csupán 1,5-2%-os éves növekedéssel.
  • A nagy európai gazdaságok közül Lengyelország emelkedik ki, átlagos növekedési üteme hosszú távon várhatóan Oroszországot is meg fogja előzni.

A PwC azt is vizsgálta, hogyan érintik előrejelzései az átlagos egy főre eső jövedelem (PPP) alapján számított globális GDP-részesedési rangsort (feltételezve, hogy a modellben nem szereplő kisebb országok gazdasága csoportszinten átlagosan a tanulmány által vizsgált 32 ország növekedési ütemével megegyező ütemben nő). Az alábbi 1. ábrának megfelelően:

  • Kína részesedése a világ GDP-jéből a 2020-as évektől kezdődően 20%-on stabilizálódik, ahogy növekedése a globális átlag szintjére esik vissza.
  • Az USA részesedése 2050-re a jelenlegi 17%-ról hozzávetőleg 14%-ra csökken, míg Indiáé a jelenlegi 7%-ról potenciálisan megduplázódik, így az évtized közepére PPP-alapon eléri az Egyesült Államokét.
  • Az EU részesedése a globális GDP-ből 2050-re a jelenlegi 17,5%-ról 12%-ra csökkenhet, feltéve, hogy az EU össz-GDP-je a tanulmány által vizsgált hét legnagyobb EU-gazdaság összesített növekedési ütemének megfelelően nő.

Európának össze kell szednie magát, ha nem akar lemaradni a globális gazdasági erőviszonyok történelmi léptékű átrendeződésében, mely az ipari forradalom előtt jellemző ázsiai vezetésű világgazdasági szerkezethez tér vissza. Az Egyesült Államok számára nem ennyire kritikus a helyzet, feltéve, hogy képes megőrizni globális technológiai vezető szerepét” – mondja John Hawksworth.

1. ábra: Átrendeződő világgazdasági erőviszonyok: PPP-alapon számított becsült részesedés a globális GDP-ből

 

Forrás: PwC előrejelzések a 2014-re vonatkozó IMF becslésekből kiindulva

 

Ezek az előrejelzések feltételezik, hogy a feltörekvő piacok általában véve növekedésbarát politikát fognak folytatni. A gyakorlatban azonban előfordulhat, hogy ez nem mindenhol valósul meg, így e gazdaságok nem mindegyike fogja a PwC által előre jelzett növekedési potenciált realizálni, míg mások túl is teljesíthetik azt, amennyiben felgyorsítják beruházásaik ütemét és intézményi reformjaikat.

Milyen stratégiákat alkalmazzanak a vállalkozások a feltörekvő piacokon?

A PwC szakértői számos tanáccsal szolgálnak a feltörekvő gazdaságokban terjeszkedni kívánó vállalkozásoknak:

  • A 2000 és 2012 közötti növekedési ütemek a főbb feltörekvő gazdaságokban gazdasági akadályok és intézményi hiányosságok következtében nehezen fenntarthatók. Az üzleti tervekben és befektetési értékelésekben érdemes némi lassulással számolni.
  • A feltörekvő piacok között számos különbség van intézményi erősségek és gyengeségek terén, melyek a különböző szektorok között is észlelhetőek. Az alapos, aktuális helyismeret, és a helyi politikai, jogi és szabályozási viszonyokat jól ismerő helyi tanácsadók elengedhetetlenek a sikeres üzlethez. A helyi üzleti és társadalmi kultúrát bármely kívülállónál jobban ismerő tehetségek bevonása egyre inkább versenyelőny forrásává válhat.
  • Az Afrika szubszaharai térségében stratégiai beruházásokat megvalósító nagyvállalatok az infrastruktúra fejlesztése révén járulhatnak hozzá az ottani gazdaságok növekedéséhez. Ide tartozhat például a technikai támogatás, illetve helyi kormányok számára nyújtott tanácsadás a vállalatirányítás, a pénzügypolitika és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme terén. Emellett érdemes lehet a társadalmi és gazdasági infrastruktúra (iskolák, utak, vasutak, energia- és vízhálózatok) kiépítésébe is beruházni, ahol ezek kulcsfontosságúak a társaság hosszú távú sikere szempontjából.
  • Végül ne feledkezzünk meg Észak-Amerika és Európa fejlett piacairól, melyek mindössze 2% körüli növekedésükkel is még évtizedekig jelentős szerepet fognak játszani a világgazdaságban. A PwC elemzése szerint 2050-ben az átlagos egy főre eső jövedelem (PPP alapon) még mindig csak az egyesült államokbeli átlag 40%-a lesz Kínában, illetve negyede Indiában. Politikai és intézményi erősségeiknek köszönhetően a fejlett országok üzleti szempontból általában továbbra is kedvezőbb és alacsonyabb kockázatú gazdaságok maradnak.

„A közelmúlt tapasztalatai rávilágítottak, hogy a feltörekvő országok számára sem garantált a gyors növekedés, ahogy például Oroszország és Brazília jelenlegi helyzete mutatja. Tartós és hatékony infrastruktúra-beruházásokra, valamint a politikai, gazdasági, jogi és szociális intézmények fejlesztésére van szükség. Emellett biztosítani kell a technológia, az ötletek és a tehetségek szabad áramlását, melyek a felzárkózó növekedés fő mozgatói. A természeti erőforrásoktól való túlzott függés – mint Oroszország, Nigéria vagy Szaúd-Arábia esetében – a hosszú távú növekedés gátjává válhat, hacsak ezek az országok idővel nem képesek diverzifikálni gazdaságukat. Röviden, noha elemzésünk megerősíti, hogy a feltörekvő piacokban hatalmas lehetőségek rejlenek, óvatosságra intjük a vezetőket és befektetőket, mivel igazi aknamezőre tévedhetnek”- vonja le a következtetéseket John Hawksworth.

Címkék: , ,

Kapcsolódó cikkeink