MI-félni attól kell, hogy rosszra használják. Dr. Tilesch György a FutureTalks podcastban

A FutureTalks legújabb adásának vendége Dr. Tilesch György, nemzetközi mesterséges intelligencia szakértő, a PHI INSTITUTE for Augmented Intelligence alapító elnöke, a Neumann Társaság MI-nagykövete. A videóból kiderül az is, hogy a gép 5 év múlva beéri az embert.

Bár a szakember eredetileg jogásznak készült, végül úgy alakult, hogy a szakmai életét a technológiai piacon kezdte. Az első nagy váltásra 2010-ben került sor, amikor kiköltözött Kaliforniába, és megtapasztalhatta, hogy milyen egy olyan a mágikus és sok tekintetben kaotikus világban dolgozni, mint a Szilícium-völgy. 2015-ben már tisztán látta, hogy a technológiai fejlődés következő fontos állomása a mesterséges intelligencia lesz. Ez volt az az év, amikor a nagy technológiai platformok MI cégekké váltak, s már akkor látszott, hogy a nyertes vállalatok azáltal fognak előrébb jutni, hogy a mesterséges intelligenciát nagyon-nagyon mélyre beépítik a szolgáltatásaik közé. Ez volt az az év, amikor az Amazon felemelkedett, és leuralta teljesen a kereskedelmet, de említhetnénk a közösségi platformokat is. Ma pedig már beléptünk egy olyan korszakba, hogyha valaki állást keres, és nincs az önéletrajzában megjelölve, hogy ért a generatív AI-hoz, az már alapvetően valamiféle hátrányt jelent a munkaerőpiacon. A szakértő egyébként úgy tartja, hogy nem a mesterséges intelligencia cserél majd le minket a munkaerőpiacon, hiszen még nagyon-nagyon erős humán kontroll szükséges a működéséhez, hanem egy olyan másik ember, aki jobban ért a mesterséges intelligenciához, mint mi. A szakértő hozzátette: „Amikor megkérdezik például, hogy a mesterséges intelligencia mikor fogja az ember szintjét teljesen reprodukálni, akkor általában kitérő válaszokat szoktam adni. Az én Szilícium-völgyi szakértő barátaim többségénél az a konszenzusos válasz erre a kérdésre, hogy öt évre vagyunk attól, hogy az MI az emberrel teljesen egyenértékű legyen, azaz az emberi feladat megoldási képességek teljes spektrumát le tudja majd fedni . Félni azonban csak attól kell, hogy emberek rosszra használják.”

Dr. Tilesch György kifejtette: „A jó hír az az, hogy a mesterséges intelligencia abban különbözik pozitív szempontból minden korábbi technológiai hullámtól, hogy gyakorlatilag a laikus hozzáférésre lett optimalizálva. Ez azt jelenti, hogy nem kell technikai tudást elsajátítani a használatához, hanem gyakorlatilag a saját nyelvünkön vagyunk képesek utasítani, kontrollálni ezeket a rendszereket. Nem csoda, hogy a Chat GPT három hónap alatt szerzett magának 100 millió felhasználót, mert végre az átlagember is képes volt kezelni azt. Talán még a használat elsajátításánál is fontosabb annak felismerése, hogy milyen hasznot hajthat a mesterséges intelligencia a saját életünkben, a saját munkakörünkben. Tehát a munkaerőnek ezt a fajta képességet kell tudni elsajátítani.” Az egyetemeken egyébként még hiányzik az ehhez szükséges multidiszciplináris gondolkodás, különösen Magyarországon. A magyar egyetemek ugyanis még mindig alapvetően az IT vagy a technológiának a feladati közé sorolják az MI használatát, holott egy orvosnak, egy jogásznak, egy teológusnak, egy pszichológusnak, tulajdonképpen mindenkinek meg kellene tanulnia a saját tudományágában az AI-használatát.

Az AI terjedésének a legnagyobb problémája jelen pillanatban az az, hogy nincs felé általános társadalmi bizalom. Ez egy kulcskérdés. A technológiai cégek is ezen dolgoznak, és a törvényhozók is azon dolgoznak, hogy az MI iránti társadalmi bizalom létrejöjjön. Ennek kell egy biztonságos technológiai előfeltétel, kell egy törvényi szabályozás. Ez utóbbi top prioritás mind az unióban, mind pedig az USA-ban: Amerika nemrég adott ki egy hosszabb irányelvet az MI használatáról, amelynek célja, hogy az ország versenyképessége ne sérüljön és Kínával jobban tudjon versenyezni. Kína annyiban érdekes, hogy ott már léteznek  hatályban lévő rendeletek a mesterséges intelligenciát illetően, és ebben előrébb tart, mint péládul az EU. Ott nem nagyon vannak fékek és ellensúlyok annak tekintetében, hogy milyen AI rendszereket lehet a társadalom egészén tesztelni, akár a totális megfigyelésre alkalmas eszközöket is. Tehát a kínai szabályozás most alapvetően arról szól, hogy a párt kontrollját megtartsa a társadalom felett, arról szól, hogy egy AI alapú társadalmi operációs rendszert tudjon bevezetni, bár vannak benne egyébként előremutató dolgok, például a szerzői jogok védelme tekintetében. Ez utóbbi egyébként egy kényes téma, hiszen még nincs szabályozva az, hogy az MI-t használó ember, az adott cég vagy éppen a fejlesztő a tulajdonosa-e az MI által készített szellemi tulajdonnak.

Ha szeretne további interjúkat hallgatni a jövőről, a tudomány, a technológia és a gazdaság elismert szakembereivel, akkor iratkozzon fel a Trade Magazin Youtube csatornájára: FELIRATKOZÁS