Mi a kettős lényegesség az ESG-ben?

Miért kulcsfontosságú a kettős lényegességi felmérés?

A kettős lényegességi értékelés döntő szerepet játszik a CSRD-megfelelőség eléréséhez szükséges erőforrások elosztásának optimalizálásában, miközben felbecsülhetetlen értékű betekintést nyújt a vállalat általános stratégiájának alakításához:

Segít azonosítani a jelentős üzleti lehetőségeket, kockázatokat, trendeket és márkajellemzőket.
Megkönnyíti annak eldöntését, hogy a vállalatnak mely ESG-témákat és kezdeményezéseket kell prioritásként kezelnie.

Világos keretet biztosít a vezetői döntéshozatalhoz és az erőforrások elosztásához. Segít strukturáltabbá és szigorúbbá tenni a fenntarthatósági és ESG-stratégiát azáltal, hogy szabványos keretet és módszertant vezet be a lényegességi témák értékelésére és rangsorolására.

Segíthet javítani a vállalat különböző részlegei és területei közötti együttműködést, beleértve a vállalati kommunikációt, a befektetői kapcsolatokat, a vállalati társadalmi felelősségvállalást (CSR), a fenntarthatóságot és az emberi erőforrásokat (HR).

Tisztázza, hogy a szervezetnek mit kell közzétennie a fenntarthatósági jelentésében. Egy jó lényegességi felmérés rengeteg felesleges munkától kíméli meg a szervezetet miközben rávilágít a fontos kockázatokra és lehetőségekre.
Kettős lényegesség fogalma

A kettős lényegesség a hatás lényegességének és a pénzügyi lényegességnek az egyesítése. Egy fenntarthatósági vagy ESG-ügy akkor lényeges, ha akár környezeti/társadalmi/társaságirányítási hatás szempontjából, akár pénzügyi szempontból vagy mindkettő szempontjából lényeges.

Pénzügyi lényegesség

Azon ESG kockázatok és lehetőségek összessége, amelyek pénzügyileg lényegesek, azaz pozitívan vagy negatívan befolyásolhatják a jelentéstevő gazdálkodó egység pénzügyi teljesítményét, cash flow-ját, finanszírozási helyzetét.

A pénzügyi teljesítményre gyakorolt hatás – A pénzügyi lényegesség értékelésének elsődleges kritériuma annak felmérése, hogy egy ESG-tényező hogyan befolyásolja a vállalat pénzügyi helyzetét. Pénzügyi szempontból lényegesnek minősülnek azok a tényezők, amelyek hatással lehetnek a pénzforgalomra, a bevétel növekedésére, a nyereségességre és az általános pénzügyi stabilitásra.

Befektetői relevancia  –Azokat a tényezőket, amelyeket a befektetők fontosnak tartanak a döntéshozatali folyamatukban, gyakran pénzügyi szempontból lényegesnek tekintik. A befektetők jelentős hangsúlyt fektetnek azokra a fenntarthatósági tényezőkre, amelyek befolyásolhatják befektetéseik kockázat-hozam profilját.

Iparági relevancia – A lényegességi értékelések ágazatspecifikus jellege létfontosságú. Ami egy iparág számára pénzügyileg lényeges lehet, az egy másik iparág számára nem biztos, hogy ugyanolyan jelentőséggel bír. Ezért a vállalatoknak a lényegesség értékelésénél figyelembe kell venniük az iparágspecifikus szabványokat és referenciaértékeket.

Szabályozási környezet – A cégeknek az értékelés során szem előtt kell tartaniuk a vonatkozó szabályozásokat és jelentéstételi követelményeket. Az ezeknek a szabályozásoknak való megfelelés biztosítja, hogy a pénzügyi lényegességi értékelések összhangban legyenek a jogi elvárásokkal.

Hatás lényegesség

Az ISSB (International Sustainability Standards Board) és ESRS (European Sustainability Reporting Standards) szabványok szerint egy esemény vagy ügy akkor rendelkezik hatás lényegességgel, ha rövid, közép- vagy hosszú távon tényleges vagy nagy valószínűséggel jelentős hatást gyakorol a környezetre és/vagy a társadalomra. Ha például mindenki, aki autót vezet, felhagy a fosszilis üzemanyaggal történő szállítással, és átáll az elektromos járművek (EV-k) használatára, akkor ennek jelentős környezeti és társadalmi hatása van, mind társadalmi szinten, mind pedig az autóipari és üzemanyag-értéklánc egyes vállalatai számára.

A cégek számára a téma akkor bír lényeges hatással, ha azt közvetlenül a szervezet saját működése, termékei vagy szolgáltatásai okozzák, vagy olyan hatás, amely az adott vállalat upstream (az ellátási lánc elején elhelyezkedő ágazatok) és downstream (az ellátási lánc végén elhelyezkedő ágazatok) értékláncához kapcsolódik.
Ha például egy vállalat terméke az ellátási láncban valahol a munkabiztonsági elvárások szándékos megsértésével készül, az a vállalat számára lényeges kockázatot jelent, még akkor is, ha maga a vállalat nem feltétlenül okozta tudatosan a negatív hatást, vagy nem járult hozzá közvetlenül ahhoz.

Hasonlóképpen, ha egy vállalat úgy dönt, hogy megújuló energiába fektet be, akkor valószínűleg kettős lényegességi megfontolással kell számolnia. A vállalatnak a tiszta energiával kapcsolatos CAPEX-hez (Capital expenditure) kapcsolódó rövid távú költségei növekedhetnek, de hosszú távú pénzügyi előnyöket érhet el, például alacsonyabb, kiszámíthatóbb energiaköltségeket, jobb energiabiztonságot és jobb hírnevet, valamint pozitív környezeti hatásokat, például az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését.

„Függetlenül attól, hogy szervezetének van-e már kialakult ESG- vagy fenntarthatósági stratégiája és lényegességi felérése, vagy most végez először lényegességi értékelést, a feladat komoly kihívást jelenthet és bizonytalanságot okozhat a cég életében. Fontos azonban, hogy előremutató folyamatként tekintsünk rá, hiszen hosszú távon pozitív hatással van a cégek életére”

– mondja Dr. Balásfalvi-Kiss András a Grant Thornton ESG és Fenntarthatósági vezetője.