MGYOSZ: a környezetvédelmi termékdíj túlzott adminisztratív terhet ró a hazai vállalatokra

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) az utóbbi időben több jelzést kapott tagvállalataitól arra vonatkozóan, hogy a 2011-ben bevezetett környezetvédelmi termékdíj, jelenlegi formájában túlzott adminisztratív terhet ró a hazai vállalatokra. Az MGYOSZ felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján az egyébként üdvözölendő bürokráciacsökkentő tervekkel éppen ellentétes hatást vált ki a termékdíj jelenlegi formája, mindez pedig plusz nehézséget jelent a hazai vállalati szektornak.

A kormány által még 2011-ben meghirdetett Egyszerű Állam Program célja összességében éves szinten mintegy 500 milliárd forinttal csökkenteni a vállalkozások adminisztrációs költségeit. A legnagyobb hazai munkaadói szervezet üdvözölte a bejelentést, hiszen összhangban áll álláspontjával: a magyar vállalkozói szektor versenyképességének egyik legkomolyabb gátját a felesleges adminisztratív terhek jelentik.

Az MGYOSZ éppen ezért sajnálattal tapasztalja, hogy a bürokráciacsökkentés terén Magyarországon a vállalatoknak újabb nehézséggel kell megküzdeniük. A versenyszféra 60%-át képviselő MGYOSZ tagvállalataitól egyre több jelzést kap arra vonatkozóan, hogy a környezetvédelmi termékdíj hatályos formájában túlzott adminisztratív terhet jelent a hazai vállalkozásoknak, a szabályozás átgondolása ezért mindenképpen szükséges.

2011-ben egy a környezetvédelmi termékdíjjal összefüggő módosító indítvány a törvény hatályát az Európában megszokott „csomagolás” helyett a „csomagolószerek” körére helyezte, az alanyi hatályt pedig ennek megfelelően a csomagolószereket előállító társaságokra terjesztették ki. Az eredetileg bürokráciacsökkentő célú módosítás következtében ma olyan áruk is a termékdíjas szabályozás hatálya alá tartoznak, melyek korábban nem voltak érintettek, és nem származik belőlük csomagolási hulladék az ország területén. Jó példa erre a fóliasátrak mezőgazdasági célú létrehozása, mely kapcsán a felhasználóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy nem csomagolási célra használják a fóliát. Mindez lényegében azt jeleni, hogy minden olyan anyag esetében, mely alkalmas lehet csomagolásra is, mind a felhasználót, mind a gyártót jelentős többlet adminisztráció terheli. Ugyanakkor a hazai vállalkozások döntő részének üzleti folyamatai nem korlátozódnak belföldre, hanem kiterjednek a közvetlen importra és exportra. Ezekben az esetekben továbbra is kötelezettek maradnak a csomagolószert és csomagolást importáló és exportáló vállalatok is, azaz a módosítás nem eredményezte a kötelezetti kör jelentős csökkenését.

További problémája a jelenlegi szabályozásnak, hogy a belföldi csomagolószer-gyártók hátrányba kerültek a külföldi versenytársaikkal szemben, mivel előbbieknek a jelentős adminisztrációs és finanszírozási többletköltségek mellett a termékdíjat már az értékesítés alkalmával fel kell számolniuk, szemben az importtal. Ez utóbbi esetében csak a csomagolt termék értékesítése után keletkezik termékdíj kötelezettség. Ezt az anomáliát a törvényhozó bonyolult visszaigénylési, illetve átvállalási eljárás lehetőségének megteremtésével kívánta orvosolni, amely azonban csak korlátozottan alkalmazható és érvényesítéséhez számtalan adminisztratív lépésre van szükség a vállalati oldalról. Ezzel összefüggésben, az adminisztráció pontos elvégzése miatt sok cégnél napi szintű nyilvántartás vezetése vált szükségessé, ami jelentős és felesleges terheket ró számos hazai vállalkozásra.

Az MGYOSZ a hazai gazdasági növekedés beindítása érdekében elengedhetetlennek tartja a magyar vállalkozások adminisztratív terheinek további csökkentését. A termékdíjjal összefüggő konkrét ügyben pedig gyors és konstruktív párbeszéd folytatását javasolja az érintett kormányzati és érdekképviseleti szervek között.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége 1902-ben alakult. A versenyszféra több mint 60%-át képviseli mind a befektetett tőke, mind a forgalom és a munkavállalók számát tekintve. 6000 közép- és nagyvállalatot, 51 szakmai és 15 megyei-regionális szövetséget tömörít. Az MGYOSZ 2005 óta tagja az 1958-ban alakult BUSINESSEUROPE-nak.