MFB: A gyönge lakossági fogyasztás fékezi a gazdasági növekedést
A lakossági fogyasztás várhatóan az idei év első felében is erősen fékezi a magyar gazdasági növekedést, miután februárról márciusra egy hónap alatt 2008 ősze óta nem tapasztalt mértékben csökkent a lakosság fogyasztói bizalmi indexe – olvasható a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) áprilisi Periszkóp jelentésében.
Ennek hátterében egyrészt a gazdaság javuló általános megítélésének megtorpanása, ezzel szoros kapcsolatban a háztartások finanszírozási kilátásainak romlása, valamint a munkanélküliségtől való erősödő félelem áll.
A pesszimista lakossági hangulat a kiskereskedelmi forgalomban is megmutatkozik: habár az adóoptimalizáció miatt januárra halasztott (prémium) kifizetések az előző hónaphoz képest érezhetően (+0,7 százalék) növelték a forgalmat, éves szinten minimálisan (+0,1 százalék) nőttek az eladások, míg az első félévben havonta átlagosan 1 százalék körüli bővüléssel számol az MFB.
Mérsékelt ütemben tovább nőtt a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta Magyarországon, míg az egy évvel korábbi szinthez képest a foglalkoztatottak létszáma 17,3 ezer fővel bővült; igaz 2010 első negyedéve volt a válság mélypontja a munkaerőpiacon. Nincs változás a bejelentett új álláslehetőségek körében sem: az új munkahelyek között továbbra is az ún. támogatott (közösségi foglalkoztatás keretein belül megvalósuló) munkahelyek dominálnak.
Ami a banki finanszírozási helyzetet illeti, februárban csökkentek a minimum 5 éves vállalati forinthitelkamatok, az 1-5 éves forinthitelek és a magyarországi euróhitelek azonban minimális mértékben drágultak. Az Európai Központi Bank által meglebegtetett kamatemelés az euróhitelkamatok további növekedését vetíti előre a következő hónapokban. A térség legtöbb országában februárban a vállalati hitelek mérsékelt drágulása következett be.
A hazai bankszektor hitelezési aktivitását jelentősen visszaveti idén, hogy a szektor nyereségessége 2007 óta csökkenő trendet mutat. Tavaly a bankokat terhelő 120 milliárd forintos különadó is hozzájárult ahhoz, hogy 39 milliárd forint alá süllyedt a hitelintézetek adózás utáni eredménye, a különadó ráadásul 2012-ig sújtja a pénzintézeteket.
A magyarországi vállalati hitelállomány a hiteligénylések és törlesztések (azaz tranzakciók) révén szeptember óta zsugorodik, februárban összesen 41 milliárd forint volt a csökkenés. A térségben egyedül Magyarországon nem indult még be a vállalati hitelállomány éves szintű bővülése 2011 első felében a magyarországi hitelintézetek némileg lassuló hitelezési dinamikát várnak, s elsősorban a mikro- és kisvállalatoknak nyújtott hitelek bővítését tervezik – közli a Világgazdaság Online.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
KSH: az ipari termelés 7,2 százalékkal csökkent szeptemberben
2024 szeptemberében az ipari termelés volumene 7,2, munkanaphatástól megtisztítva 5,4…
Tovább olvasom >A dolgozó fiatalok többsége fizetésemelésre számít
Saját fizetésük alakulását tekintve a dolgozó fiatalok többsége, 75 százaléka…
Tovább olvasom >Banai Péter Benő: jövőre a magyar gazdaság 3 százalék fölött növekedhet
Jövőre a magyar gazdaság, a gazdasági semlegesség értékelvű politikájára támaszkodva…
Tovább olvasom >