A mezőgazdaság kibocsátása 48 százalékkal bővült 2010 és 2015 között
A magyar mezőgazdaság kibocsátása 48 százalékkal, bruttó hozzáadott értéke 85 százalékkal bővült 2010 és 2015 között – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a Földművelésügyi Minisztérium (FM) közleménye szerint csütörtökön Harkányban.
Az államtitkár a Békés és Somogy megyei agrárvezetőknek tartott szakmai továbbképzésen kiemelte: az agrártámogatásoknak köszönhetően a magyar mezőgazdaság jövedelmezősége az elmúlt években érdemben javult, a forrásokkal stabilabbá vált a gazdák helyzete.
Hozzátette, hogy a 2014-2020 között Magyarországnak jutó összes uniós forráson belül a Közös agrárpolitika (Kap) támogatásainak részaránya 36,1 százalék. Az időszak alatt a közvetlen agrártámogatásokra és a vidékfejlesztési támogatásokra összesen 12,4 milliárd euró áll rendelkezésre. Magyarország részaránya a teljes Kap költségvetésében 3,19 százalék.
Megjegyezte: Magyarország pozíciója az uniós támogatásokat nézve fajlagosan az egyik legjobb az EU-országait tekintve, fontos, hogy ez az arány ne romoljon. Ugyanakkor arra is fel kell készülni, hogy a 2020 utáni Kap felépítését már egyéb, korábban még nem aktuális tényezők is befolyásolhatják, mint a Brexit.
A környezeti és éghajlati kihívásokra már a jelenlegi Kapon belül is nagy hangsúlyt fektet Brüsszel, ennek megfelelően a gazdák az alaptámogatás egy hektárra viszonyított összegén – mintegy 45 ezer forinton – felül pluszforráshoz juthatnak, amennyiben betartják a zöldítés feltételit. Így összesen több mint 70 ezer forintos támogatást érhetnek el a termelők hektáronként.
Kitért arra is, hogy a Kapon belül működő termeléshez kötött támogatások 2015 és 2020 közötti szakaszát az FM felülvizsgálta, és technikai korrekciókat hajtott végre. Ezek közé sorolta, hogy a 2017. évi egységes kérelemben a tejhasznú tehenek esetében támogatásra csak a március 31-én már leellett, legalább 23 hónapos egyed lesz jogosult, amely március 31-én a kérelmező tenyészetében van. A rizstermelőknek legalább 2,5 tonna hektáronkénti hozamot kell igazolniuk. További előírások változnak a zöldségnek minősülő fűszernövények esetében, támogatható lesz például a menta, a bazsalikom, a tárkony, a rozmaring, ugyanakkor kizárták az olajretket.
Az ipari zöldségeknél az étkezési burgonya válik támogathatóvá. Módosul a spenót és a borsó, illetve a szemes és szálas fehérjenövények vetőmagnormája. Gyümölcsök esetében is módosulnak egyes előírások, ezek értelmében új kultúrák válnak támogathatóvá, mint például az áfonya, a berkenye és a csipkebogyó. A gyümölcsösöknél újabb változás, hogy intenzív és extenzív/tradicionális gyümölcsösöket is megkülönböztetnek – ismertette. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
Rekord nyereséget értek el a saját márkák az év első felében az Egyesült Államokban
Új csúcsokat értek el a sajátmárkás termékek 2024 első felében…
Tovább olvasom >Akadálymentesíti csomagolásait a Müller az Egyesült Királyságban
Minden márkás termékének csomagolásán NaviLens kódot helyez el a Müller,…
Tovább olvasom >Friss kutatás: a magyarok közel fele nem használ fényvédő krémet, ráadásul a déli órákban sem kerülik a napfényt
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság mindössze 8…
Tovább olvasom >