Mézhamisítás: miért nem lép az EU?

Ha a jelenlegi áron értékesítenék a méhészek a mézeiket, az egyenes út lenne a tönkremenetelhez – mondta a Világgazdaságnak Nagyernyei Attila, a Tolna Megyei Méhészegyesület elnöke. Jelenleg a vegyes virágmézért 550-600, míg az akácmézért 1100-1150 forintos kilónkénti árat kínálnak a felvásárlók. Két éve nagyon jó árakat kaptak a mézért, de most a gyenge termés mellett is alacsony az ár, és egy újabb veszteséges szezont szerinte már nem bírnának ki a méhészek.

Az alapprobléma, hogy a kínai, rizsszirupból és egyéb módon előállított hamis méz dől be az Euró­pai Unióba. Nagyernyei szerint ugyanakkor Magyarországon jól működik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által bevezetett bejelentési és nyomonkövetési rendszer, így a hamis mézek itthon már eltűntek a polcokról. Mivel azonban az itthon megtermelt mézek 70-80 százaléka exportra kerül, az európai árak határozzák meg az itthoniakat is, ott pedig az olcsó import szabja meg a tarifákat. November óta áll a piac, a vegyes virágmézzel az ukránok 2, a bolgárok és a románok 2,3-2,35 eurós árral jelentek meg, míg a magyar méhészek árigényei mellett a hazai mézet 2,5 euró alatt nem lehet kínálni – mondta a Világgazdaságnak Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke. A problémát az jelenti, hogy a jelek szerint az elismerten jobb minőségű magyar akácméz helyett a nyugat-európai fogyasztóknak megfelel a gyengébb argentin és ukrán áru.

Az a hazai méhészek és a kereskedők szerint is furcsa, hogy a 2015-ben elvégzett nagy európai mézvizsgálatnak még mindig nincsenek meg a pontos eredményei. Előzetesen azt közölték Brüsszelben, hogy a mézek közel 30 százaléka volt hamis, a pontos adatokat pedig később közlik. Ez viszont azóta sem történt meg, de már az előzetes hírek is okoztak némi felfordulást a piacon. A fogyasztók bizalma egész Európában megrendült a bolti mézekben, így a forgalom ott visszaesett, a méhészeknél pedig megnőtt. Ez Nyugat-Európában már odáig fajult, hogy az importőr cégektől a méhészek is vásárolnak, és aztán azt sajátjukként adják el – állította Fazekas és Nagyernyei is.

Magyarországon ilyen mértékű saját import nincs, de a kiskereskedelmi mézeladások nagyobb része itt is átterelődött a méhészekhez. A 70 dekagrammosra becsült, egy főre jutó éves hazai mézfogyasztásból ugyanis 5 dekát visz el az ipari felhasználás, 20 deka pedig a boltokban fogy el – közölte adataikat Fazekas. Az őstermelői adókedvezmény miatt a boltokban 2500–3000 forintért árult akácméz kilóját a méhészek akár 500–1000 forinttal is olcsóbban tudják kínálni. A piac ráadásul vélhetően a becsült 70 dekás éves fogyasztásból következő aránynál is jobban eltolódott a méhészek felé, mivel szakértők szerint a valós fogyasztás ennél magasabb.

A kereskedők szerint az áfacsökkentés segíthetne ezen a felbillent piaci helyzeten. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára azonban egy hétvégi méhészfórumon arról beszélt, hogy az áfacsökkentés a méznél csak akkor lesz lehetséges, ha megengedi a gazdaság teljesítőképessége. Fazekas ugyanakkor a jelenlegi ipari és bolti fogyasztást alapul véve úgy számol, hogy 2500 tonna méznél az áfa 27-ről 5 százalékra mérséklése mindössze 770 millió forint kiesést jelentene. (Világgazdaság Online)