A mézfogyasztás további növelése a cél

Bár több mint kétszeresére – évente fejenként 70 dekagrammra – emelkedett az elmúlt években Magyarországon a mézfogyasztás, még mindig lényegesen elmarad az 1,7 kilogrammos európai uniós átlagtól – mondta a földművelésügyi miniszter a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszagyendán, az Európai Mézes Reggeli program idei központi rendezvényén.

Fazekas Sándor a helyi általános iskolában kiemelte: a program célja felhívni a figyelmet a magyar méz fontosságára, valamint az egészséges életmódra. Hozzátette: idén negyedik alkalommal 600 – a tavalyinál 20 százalékkal több -iskolában rendezik meg a programot. Több mint százezer gyermek ismerkedik ezen a napon a méhészettel, jelentőségével és kóstolhat mézet, valamint mézből készült édességeket – tájékoztatott, egyben köszönetet mondott Villás Nóra és Pap Norbert helyi méhészeknek, akik több kilogramm mézet ajánlottak fel a pénteki programhoz. Magyarországon mintegy 20 ezer család számára jelent megélhetést a méhészet. Az Alföldön, a Közép-Tisza vidékén, Tiszagyendán is sokan foglalkoznak méhészettel – mondta. Magyarország az Európai Unió egyik legjelentősebb méztermelő állama, a kiváló minőséget bizonyítja egyebek mellett, hogy a magyar méz sűrűsége a világon Görögország után a második legnagyobb – számolt be. A magyar akácméz hungarikum és a magyar mézek, mézkészítmények eljutnak Japánba és az Amerikai Egyesült Államokba is – fűzte hozzá.
A miniszter a mézet igazi biotermének nevezte, amelyben rengeteg vitamin és ásványi anyag található. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az eseményen azt mondta: az Európai Unióban azon tagországok méhészei maradnak talpon, akik közvetlenül tudják értékesíteni saját tagállamukban a mézet. Ehhez viszont szükséges, hogy az emberek napi étkezési szokásaiban szerepeljen a mézfogyasztás – jelentette ki. Arról is beszámolt, hogy a nyugat-európai országokban – például Németországban, Franciaországban, Olaszországban – nem gond a méhészeknek értékesíteni a mézet, sőt a kínálatot jóval meghaladja a kereslet. Míg az Európai Unió mindössze 60 százalékban termeli meg saját keresletére a mézet, a magyar méhészek piaci problémával küzdenek – közölte. Bross Péter elmondta: az ágazatban a beszállítókkal, családtagokkal együtt mintegy 100 ezer ember érdekelt. Magyarországot „méz nagyhatalomnak” nevezte, körülbelül 25-30 ezer tonna mézet termelnek évente a méhészek – mondta, hozzátéve: ennek kétharmada az exportpiacokon értékesül, ahol viszont olyan országokkal kell versenyezni, amelyekben az élőmunka bére sokkal alacsonyabb. Ezért fontos, hogy a magyar méhészek minél több mézet adjanak el Magyarországon – hangsúlyozta. Az Európai Mézes Reggeli program Szlovéniából indult, a kezdeményezéshez Magyarország 2014-ben csatlakozott. (MTI)