Mézeskalács-fesztivál Debrecenben

A híres debreceni mézeskalácsosság emlékei, a környék méhészeti hagyományai elevenednek meg a szombaton megkezdődött, kétnapos V. debreceni mézeskalács-fesztiválon, ahol számos, mézalapú készítményt – italokat, mézeskalácsokat, mézzel tartósított gyümölcsöket – is kóstolhatnak a résztvevők.

Vajda Mária, a debreceni Déri Múzeum főmuzeológusa, a rendezvény ötletgazdája a helyi Medgyessy múzeumban tartott megnyitón emlékeztetett arra, hogy a nagy múltú magyarországi mézeskalácsosságnak Debrecen az egyik jelentős központja: kiváló minőségű és messze földön híres mézeskalácsot készítettek a városban évszázadokon keresztül és készítenek napjainkban is. Az egyik jellegzetes debreceni mézeskalács neve – készítsék bár Európa más országában – ma is „debreceni tányér”.

Felidézte azt is, hogy a mézeskalácsosság nem háziipar, hanem nagyhírű, európai kapcsolatokkal rendelkező céhes ipar volt Debrecenben, s tárgyi emlékei az 1700-as évek elejéig nyúlnak vissza.

A mostani fesztivál nemcsak a mézeskalácsról, hanem a mézről, annak kultúrtörténetéről, sokrétű felhasználásáról, rendkívül fontos és előnyös élettani hatásáról, a szorgos méhekről, a méhészekről, a mézes csodák születéséről szól – jegyezte meg Vajda Mária.

A kétnapos találkozón harminc résztvevő kínálja „mézes portékáját” a résztvevőknek.

A nyitónapon Magyari Márta, a Déri Múzeum osztályvezetője és Vajda Mária bemutatta Szabadfalvi József néprajzkutató évtizedekkel ezelőtt megjelent, a debreceni mézeskalácsos mesterségről szóló könyvének új kiadását, s bemutatkozott a berettyóújfalui Bihari Méz Lovagrend is. (MTI)