Messze az uniós gyakorlat előtt jár egy hazai élelmiszerbiztonsági megoldás

Jóval megelőz minden érvényben lévő élelmiszerbiztonsági előírást, beleértve a most formálódó uniós terveket is egy hazai modell, amellyel bárki nyomon követheti egy élelmiszer teljes életútját. A fejlesztést egy innovatív projekt keretében dolgozták ki és egy szűk területen már alkalmazzák is. Az újdonság szakít az eddigi gyakorlattal és szemlélettel, mivel nem utólagos ellenőrzésekre épül.

Messze megelőzi a most formálódó uniós élelmiszerbiztonsági szigorítást egy hazánkban kidolgozott és tesztelt módszer, amelynek általános alkalmazása gyakorlatilag nullára csökkentené az újra és újra kirobbanó hazai és uniós élelmiszerbotrányok számát.

A tételtanúsítás névre keresztelt eljárást a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. szakemberei dolgozták ki az Alkobeer projekt keretében az első hazai biosör számára. A rendszer a sörfőzés meglehetősen összetett és sokszereplős termékpályáján azóta is kifogástalanul működik – nyilatkozta a szervezet fejlesztési vezetője. Kanyó Zsolt elmondta, a kialakított módszer lehetőséget teremt a termék teljes életciklusát lekövető ellenőrzésre az alapanyagokat előállító mezőgazdasági üzemtől egészen a kiskereskedelmi egység polcáig. A két pont között mindegy, hány állomás van, a folyamat tetszés szerinti ellenőrzési szakaszra alkalmazható.

Mindezt a fogyasztó is végigkövetheti, ugyanis egy online alkalmazás segítségével bármikor ellenőrizheti az adott tétel életútját a termelőtől a nagykeren és a feldolgozó üzem bejegyzésén át egészen a csomagolás és a kiszállítás időpontjáig. A vásárló a csomagoláson lévő sorszám és QR-kód alapján bármikor, akár egy okostelefonnal, pluszköltség nélkül ellenőrizheti az internetes nyilvántartásban, mit vásárol – hangoztatja a szakértő.

Az eljárásba igény szerint felvehető az alapanyagok részletes listája, laboratóriumi vizsgálati eredmények, de szeszes italok esetén akár érzékszervi vizsgálatok, míg húsok és más, állati eredetű készítmények esetében etikai nyilatkozatok, vagy a tartás, vágás, feldolgozás körülményeit igazoló dokumentumok is.

Az új modell lényege, hogy az ellenőrzéseket mindig a soron következő feldolgozási lépés előtt kell elvégezni. Egyedül így zárható ki, hogy nem megfelelő minőségű vagy tisztázatlan eredetű alkotó kerüljön a láncba, ami most sok esetben csak utólag, jóval az áru polcra kerülését követően derül ki.

Az egyszerű és felhasználóbarát megközelítés a háttérben egy robusztus, részleteiben kidolgozott, akár állami vagy uniós léptékű, sokszereplős informatikai rendszert követel, ahová a termelők, gyártók és kereskedők kötelesek feltölteni a megkövetelt adatokat. A teljesen automatizálható folyamat mögé rendszeres ellenőrzést és a szabálysértők felé szankciókat is kell illeszteni. Az élelmiszeriparban és különösen az ökológiai gazdasági szektorban ez a szankciós rendszer már most is létezik, csak jelen állapotukban a szabályok könnyebben kijátszhatók – húzza alá Kanyó Zsolt.

A rendszert fokozatosan is be lehet vezetni és nem feltétlenül csak a bioélelmiszerek körében. A lista kezdődhetne a húsokkal és húskészítményekkel – megszüntetve például a tavalyi lóhúsbotrányhoz hasonló eseteket –, majd fokozatosan kiterjedhet a tejtermékekre, tojásra, gyümölcslevekre és minden egyébre is – véli a szakember.

Az eljárást kidolgozó tanúsító szervezetnek nincsenek illúziói a módszer robbanásszerű elterjedéséről. Ez egyfelől jelentős egyszeri beruházást igényelne a szereplők részéről, másfelől a szinte kikezdhetetlen ellenőrzés erős lobbiérdekeket sérthet. Mindennek ellenére a szakértő biztos benne, az elkövetkező néhány évben Európában ez, vagy tartalmában egy nagyon hasonló megoldás kerül bevezetésre. E nélkül ugyanis a folyamatosan dráguló élelmiszerek egyre több visszaélésre csábítják majd az iparág szereplőit – mutat rá a fejlesztési vezető.