Merre tovább magyar szántóföldi növénytermesztés?

(Fotó: AM/Vermes Tibor)

A Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban, a 42. AGROmashExpo és AgrárgépShow csütörtöki szakmai rendezvényén tartott beszédében Feldman Zsolt úgy fogalmazott, hogy a gabonatermelők kilátásai jobbak, mint tavaly, az előző évvel ellentétben ugyanis megfelelő hozamokkal számolva akár némi eredményt is elérhetnek egyes kultúrák esetén, ha nem változnak lényegesen a körülmények. Ugyanakkor továbbra is arra kell számítani, hogy a külső körülmények határozzák meg a mezőgazdasági termelők gazdasági környezetét. 2022-ben az aszály és a termeléshez szükséges inputanyagok extrém drágulása, 2023-ban az uniós ukrán gabonaimport hozta nehéz helyzetbe a magyar gazdákat, és egyelőre a háború miatt változóak az exporthoz szükséges logisztikai körülmények is – tette hozzá. Az államtitkár az elmúlt évek tapasztalatait értékelve a hagyományos növénytermesztés területén a precíziós gazdálkodásban, az inputanyagok hatékony felhasználásában látja az egyik fő megoldást. A tapasztalatok szerint a prémium termékek piaca biztosabb, a nagy országok tömegtermékeivel sokkal nehezebb versenyezni nemzetközi szinten. Szintén csökkentheti a magyar mezőgazdaság kiszolgáltatottságát a termelési szerkezet diverzifikálása, alternatív szántóföldi kultúrák beépítése a gazdálkodásba. Kisebb és közepes gazdálkodók esetében az elmúlt két év megmutatta, hogy mennyire fontos lenne a több lábon állás, a gabona és olajos növények mellett akár szóját, mákot, lucernát vagy szántóföldi zöldségeket termeszteni, erre a szántóföldi termelés eszközei nagyrészt meg is felelnek.

Feldman Zsolt a nemzetközi helyzetet egyelőre bizonytalannak látja

Azt mondta, az európai agrárium „sok sebből vérzik”, a gazdatársadalom a kontinens nagy részén feszült, ennek következményei a tüntetések is. Eközben a felkészülés elkezdődött a következő agrártámogatási időszakra, és a zöldek már arra készülnek, hogy „tovább szorítsanak a mezőgazdaságon”. Ezzel együtt ugyanakkor látszik a „kijózanodás” is, Magyarországnak ezért bizonyára lesznek szövetségesei, és van rá esély, hogy értelmes agrárpolitikai keretrendszer jöjjön létre 2027 után is – fogalmazott. Az eseményen részt vevő agrárvállalati vezetők szintén a gyorsan változó körülményeket emelték ki a kihívások közül. Kovács Gyula, az FMC-Agro Hungary Kft. ügyvezető igazgató szerint mindenki abban bízik, hogy nem lesz rosszabb éve az agráriumnak, mint tavaly, az inputanyagok drágulása legalábbis megállt. Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója egyetértett Feldman Zsolttal abban, hogy csak a legjobb minőségű termésnek van tere a nemzetközi piacokon, mennyiségi versenyben ugyanis Magyarországnak alig van esélye világszinten. Umenhoffer Péter, a Mikro-Vital Kft. vezetője szintén úgy véli, hogy nem a termésmennyiség maximalizálása a legfontosabb. Az adottságokat kell a lehető legjobban kihasználni, a termelőknek ügyelniük kell arra, mikor mire mekkora összeget fordítanak – tette hozzá. Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezetője szerint a termelőknek a költségeiket kell leszorítaniuk, csak ebben van mozgásterük, az értékesítési árak alakulásába nem szólhatnak bele. Mindez szerinte azt is jelenti, hogy nem feltétlen érdemes a legnagyobb termésmennyiség elérésére költeniük, mert lehet, hogy ezzel nem érnek el a többletbefektetésükkel arányos nyereséget.

MTI/AM