Mérgező mikotoxinok lehetnek egyre több élelmiszerben

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 08. 29. 10:43

🎧 Hallgasd a cikket: Nyelv: Sebesség: 1.05×

A penészgombák által termelt mikotoxinok sokáig elsősorban a takarmánybiztonság és a gabonatárolás kapcsán merültek fel, ám az utóbbi évek kutatásai azt mutatják, hogy a veszély ennél jóval szélesebb körben érintheti az élővilágot és végső soron az embert is – olvashatjuk az Agrárszektor. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Pécsi Tudományegyetem közös vizsgálata most először bizonyította, hogy ezek a vegyületek a vadon élő aranysakálok szervezetében is jelen vannak – egészen pontosan a májukban.

Széles körben jelenlévő mérgek

A mikotoxinok penészgombák másodlagos anyagcseretermékei, amelyek ellenállnak a környezeti hatásoknak, és komoly egészségkárosító hatásuk lehet. Az Aspergillus, a Penicillium és a Fusarium nemzetségbe tartozó gombák által termelt toxinok nemcsak a búzában, kukoricában, árpában és rozsban fordulhatnak elő, hanem fűfélék, olajos magvak, diófélék és gyümölcsök is szennyezettek lehetnek velük.

A vegyületek a szervezetbe jutva máj- és vesekárosodást, idegrendszeri és szaporodásbiológiai problémákat, daganatos megbetegedéseket, valamint az immunrendszer gyengülését okozhatják.

Döbbenetes laboreredmények

A kutatók tizenkilenc, a Duna–Tisza közéről származó aranysakál májmintáját vizsgálták. Öt mikotoxint – aflatoxin, DON-toxin, fumonizin-B1, ochratoxin-A és zearalenon – valamint az α-ZOL nevű metabolitot keresték a mintákban.

Az International Journal of Molecular Sciences szaklapban megjelent tanulmány szerint minden egyes vizsgált minta legalább háromféle mikotoxint tartalmazott. Az α-ZOL, az aflatoxin és az ochratoxin-A minden állatnál kimutatható volt, a DON-toxin a minták 95 százalékában, a fumonizin-B1 79 százalékban, a zearalenon pedig 42 százalékban volt jelen.

A kutatás azt is kimutatta, hogy a toxinok koncentrációja eltérhet nem és életkor szerint: a DON-toxin szintje magasabb volt a nőstényekben, míg a zearalenon, az α-ZOL és az ochratoxin-A inkább a felnőtt egyedeknél mutatkozott jelentősebbnek.

Ferencziné Szőke Zsuzsanna, a MATE Genetika és Biotechnológiai Intézet tudományos főmunkatársa kiemelte: míg korábban inkább egyetlen toxin okozott mérgezést (monotoxikózis), ma már egyre gyakoribb a többféle toxin együttes jelenléte (multimikotoxikózis). Ezek hatása összeadódik, így a szervezetet több fronton gyengítik egyszerre, fokozottan veszélyeztetve az állatok és közvetve az emberek egészségét.

Hogyan kerülnek a sakálok szervezetébe?

Az aranysakál mindenevő ragadozó, amely állati táplálék mellett növényi forrásokat is fogyaszt. A kutatás helyszínén vadkamerás felvételek igazolták, hogy a szóróra kitett kukoricából is falatoznak – márpedig ezekben a mintákban is kimutatták az aflatoxin, a deoxinivalenol, az ochratoxin-A és a fumonizin-B1 jelenlétét. Így közvetlenül a szennyezett terményekből, vagy közvetett módon, zsákmányállataikon keresztül is bejuthatnak a mérgek a ragadozók szervezetébe.

A szakértők szerint a jelenség nemcsak a vadállatok, hanem az emberi tápláléklánc szempontjából is figyelmeztető. A többféle toxin együttes hatása ugyanis jelentősen növeli az egészségügyi kockázatokat, ezért a jövőben az élelmiszer-biztonsági ellenőrzések és a megelőzés szerepe még inkább felértékelődik.