Mérföldkőhöz érkezett a magyar gyümölcsipar
Többletbefektetés, biztosabb siker – foglalhatjuk össze röviden az Állami Gyümölcstermesztési Kutatóintézet legújabb kísérletének eredményét, mely során hazánkban először poszméhekkel végeztek irányított keresztezést a cseresznyenemesítésben. A dongók a speciális körülmények ellenére is sokkal hatékonyabbnak bizonyultak, mint az emberi kezek.
A kutatók idén a kézi beporzás mellett egy – a gyümölcsnemesítésben – teljesen egyedülálló módszert is kipróbáltak az Intézet érdi kísérleti telepén, az Elvira Majorban. A hagyományos emberi kezek által történő gondos beporzás mellett külön erre a célra vásárolt poszméhekkel tesztelték a cseresznye-keresztezéses nemesítést. Ez a kísérlet azért is egyedülálló, mert ilyen speciális módszerrel Magyarországon nem alkottak még új gyümölcsfajt. Már a beporzás után látni lehetett, hogy sokkal hatékonyabb így a munka, hiszen míg a kézzel történő beporzás során csupán egy-egy ág virágait zacskózzák le a szakértők, addig az izolált hálók között a méhek egy teljes fát képesek beporozni, így növelve a kísérletek hatékonyságát.
„Nagyon elégedettek vagyunk az első poszméhes nemesítéssel, a jövő évben is szeretnénk folytatni ezt a módszert, hiszen a méhek sokkal hatékonyabban végzik el ezt a feladatot, még annak ellenére is, hogy speciális körülményeket teremtünk nekik a beporzáshoz.” – összegezte Szügyi Sándor.
Az Állami Gyümölcstermesztési Kutatóintézet munkája nem csupán gyümölcstelepítési tanácsadásból áll, hanem szaporítóanyagok gyártásából, valamint fajtanemesítésből is. Az itt dolgozó szakemberek különleges módszerekkel és hosszú évek türelmes munkájával olyan kivételes fajokat hoznak létre, amelyek új irányt mutatnak a magyar gyümölcstermesztésben.
„A kutatóintézet jelen pillanatban 24 bejegyzett cseresznyefajtával rendelkezik, ami azt jelenti, hogy eddig 24 olyan különböző fajtát sikerült előállítani a legjobbak keresztezéséből, melyek legalább egy tulajdonságban eltérnek az előző fajtáktól. A fajtajelöltek vizsgálatánál számos tulajdonságot figyelembe vesznek (virágzási idő, érési idő, gyümölcstulajdonságok stb.), majd több éven keresztül tesztelik azokat, amíg egy-egy új faját hivatalosan is jegyzékbe vesznek.” – egyszerűsítette le a hosszú procedúrát Szügyi Sándor.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Mit tartogat 2025 a magyar lakosság számára?
Hogyan tekintenek a magyarok az új évre? Milyen várakozásokkal vannak…
Tovább olvasom >Hangsúlyosabb megjelenést kapnak az európai termékek a dán Salling Group üzleteiben
Új, „fekete csillagos” címkét vezet be üzleteiben a dán Salling…
Tovább olvasom >K&H: sokan még mindig nem néznek körül a kötelezőknél
Bár a középkorú autósok többsége nyitott a legjobb ajánlatok felkutatására,…
Tovább olvasom >