Mérföldkő a hazai energiapolitikában: új ajánláscsomag támogatja a fenntartható nap- és szélerőmű-fejlesztéseket

A könnyített térségek – az EU RED III. Irányelvének minden tagországra vonatkozó elvárása szerint – olyan területek, ahol a nap- és szélenergián alapuló beruházások biztonságosan, a természetvédelmi és társadalmi szempontokat tiszteletben tartva valósíthatók meg. A projekt ezen a téren hiánypótló, hiszen az energiapolitikai célok és az ökológiai korlátok összehangolása eddig csak részlegesen történt meg, most azonban egy többdimenziós, összehangolt szempontrendszert sikerült kidolgozni.

A RENewLand projekt egyik legnagyobb eredménye egy részletes térinformatikai elemzési koncepció kidolgozása, ami több szempontból is vizsgálja az ország területét: egyebek mellett figyelembe veszi a táj- és természetvédelmi védettséget, a fajvédelmi szempontokat, a talajtani adottságokat, földhasználati viszonyokat, a lakott területek közelségét és az elektromos hálózat elérhetőségét is. A modell célja, hogy kiszűrje azokat a régiókat, ahol környezeti kockázatokat okozna a napelempark vagy szélerőmű telepítése, és megmutassa azokat a térségeket, ahol a beruházások alacsony természetvédelmi kockázattal valósíthatók meg. Az előzetes eredmények alapján – a jelenlegi szabályozási környezetben – Magyarország területének alig 1-2 százaléka bizonyulhat alkalmasnak könnyített térségek kijelölésére. Ez a potenciál nem tűnik jelentősnek, ám a WWF és a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont szakértői által készített térképek tanúsága szerint ezen területek töredékén az ország jelenlegi rendkívül alacsony szélerőművi kapacitásának (330 MW) hússzorosát (akár 7 000 MW) lehetne elméletben létrehozni a következő évtizedben, de a fejlesztési potenciál hosszabb távon akár több 10 000 MW-os kapacitás bővítés is lehet.

A térinformatikai elemzések mellett fontos kiemelni a projekt eredményeként elkészített szakpolitikai ajánláscsomagot, amely konkrét javaslatokat fogalmaz meg a jogszabályi környezet módosítására, fejlesztésére. Ezek közé tartozik például a szélerőművek telepítését korlátozó műszaki követelmények életszerűbbé tétele, a megújulóenergia-projektek engedélyezési folyamatainak ésszerűsítése, valamint olyan szabályozási keretek bevezetése, amelyek kifejezetten ösztönzik a degradált területek energetikai célú hasznosítását. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a helyi közösségek számára biztosítani kell a tényleges bevonódást – akár energiaszövetkezeti formában -, ami hozzájárulhat az efféle energetikai fejlesztések társadalmi támogatottságának növeléséhez.

“A projekt eredményeit jelentő térinformatikai elemzést és a szakpolitikai ajánláscsomagot széleskörű szakmai konzultációs folyamat alapozta meg, melyben minisztériumok, kutatóintézetek, önkormányzatok, civil és szakmai szervezetek, energetikai vállalkozások és helyi közösségek vettek részt. Elmondhatjuk, hogy a fenntartható energiarendszer kialakításának egyik legfontosabb hazai mintaprojektjét valósítottuk meg. Reméljük, hogy az elkészült tudásanyag a jövőben hozzájárul majd ahhoz, hogy Magyarország úgy bővítse megújulóenergia-kapacitását, hogy közben nem csak gazdasági és energetikai, hanem ökológiai és társadalmi szempontból is felelős döntéseket hoz”

– mondta Csontos Csaba, a WWF Magyarország klímavédelmi programjának vezetője.

A RENewLand projekt főbb eredményei megtalálhatók a projekt honlapján.

Csatolt térkép hivatkozása: Nap- és szélenergia potenciál Magyarországon (készítette: Soha Tamás, HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont)

A projekt zárókonferenciájának előadásairól és kerekasztal-beszélgetéseiről készült felvételek: