Meredeken visszaesett a hazai gyümölcstermesztés 2025-ben, miközben elszálltak a termelői árak

Az előzetes adatok szerint a gyümölcstermés összességében 32,4 százalékkal csökkent 2025-ben. Az almatermés csaknem felére esett vissza (–47,6%), a körte termése 17,5 százalékkal lett kevesebb, míg az őszibarack esetében rendkívüli, 68 százalékos terméskiesést regisztráltak. A jelentős kínálatszűkülés az árakban is tükröződött: a gyümölcsfélék – a szőlőt is beleértve – termelői ára átlagosan 38,7 százalékkal emelkedett. A legnagyobb drágulást a baracknál mérték, ahol az árak 80 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

Összességében a mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása 2025-ben meghaladta a 4,4 ezer milliárd forintot, ami több mint 6 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest, és már a 2023-as szintet is túlszárnyalta. Folyó alapáron számolva a mezőgazdaság kibocsátásának értéke 6,2 százalékkal nőtt, miközben a termelési költségek 3,6 százalékkal emelkedtek. Ennek eredményeként a bruttó hozzáadott érték 10,8 százalékkal, a nettó vállalkozói jövedelem pedig 21,1 százalékkal javult.

A növénytermesztés volumene ugyanakkor 8,7 százalékkal szűkült, amit döntően az időjárási szélsőségek – a hosszan tartó aszály és az egyenetlen csapadékeloszlás – okoztak. Különösen a kukorica terméscsökkenése volt meghatározó, ahol közel 29 százalékos visszaesést mértek. Ezzel szemben a búza kifejezetten jól teljesített: a betakarított mennyiség 5,8 millió tonnára nőtt, ami közel 10 százalékos bővülést jelent az előző évhez képest.

Az állattenyésztés volumene mérsékelten, 2,5 százalékkal nőtt, miközben az élő állatok és állati termékek termelői árai átlagosan 7,6 százalékkal emelkedtek. A tej és a tojás ára egyaránt mintegy 20 százalékkal haladta meg a 2024-es szintet. A sertés termelői ára ugyanakkor 8 százalékkal csökkent, miközben a szarvasmarha ára több mint 20 százalékkal emelkedett.

A mezőgazdasági szerkezetben folytatódott az elmúlt évek trendje: 2025-ben a növénytermesztés és az állattenyésztés kibocsátási aránya 56:44 százalékra módosult, így az állattenyésztés részesedése tovább erősödött. Az AKI előrejelzése szerint a jövedelmi mutatók összességében kedvezően alakultak: az egy teljes munkaidős dolgozóra jutó reáljövedelem 6,4 százalékkal nőtt, ami tovább javította az agrárszektor jövedelmi pozícióját – még egy erősen volatilis termelési év után is.