Meredeken lassult a kiskereskedelem, food és non-food fronton is
A várakozásoktól elmaradva a nyers adat szerint 4,1%-kal, naptárhatástól megtisztítva 4,5%-kal bővült a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakihoz képest, meredeken lassulva az elmúlt hónapokban mért , bőven kétszámjegyű növekedésekhez képest, míg az árbevétel az magas infláció miatt 18%-kal 1429,5 milliárd forintra ugrott – tudjuk meg a Magyar Bankholding friss elemzéséből.

Nem csak a növekvő infláció okozza a lassulást
A kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció okozhatta, emellett a külföldiek kedvezményes áron való tankolásának megszűnése is hozzájárulhatott. Enyhén csökkent az élelmiszer üzletek forgalma is, amit a vendéglátás folytatódó helyreállása okozhatott, így kiskereskedelmi élelmiszer vásárlások helyett a háztartások többet költhettek a vendéglátásban.
A food és nonfood egyaránt csökkent
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 0,3%-kal csökkent, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 2,5%-kal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 23,6%-kal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene, ez utóbbiban szerepet játszott az egy évvel ezelőtti második/harmadik járványhullám ellen hozott korlátozó intézkedések miatti alacsony bázis és a tavalyihoz képest élénkülő tranzitforgalom is. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 13,2%-kal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 4%-kal, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 8,6%-kal, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 4,3%-kal nőtt.
A forgalom volumene 3,1%-kal csökkent az iparcikk jellegű vegyes üzletekben, valamint 4,3%-kal a bútor-, műszakicikk-üzletekben. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,3%-kal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 5,9%-kal nőtt.
23,7%-kal bővült a forgalom a 2020. áprilisi mélyponthoz képest, míg 4,4%-kal haladja meg a járvány előtti szintet, a kiskereskedelmi forgalom összességében a tavalyi őszi hónapokban elérte a járvány kitörése előtti szintet. 2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 37,3%-kal, 2010-hez képest 51%-kal emelkedett.
Bérnövekedés vs infláció
A forgalom növekedését a fokozatos nyitás után támogatta a munkaerőpiac teljes helyreállása (a tavalyi év közepétől a rendszerváltás óta a legmagasabb szintre ugrott a foglalkoztatottak száma, noha a járvány előttihez képest más szerkezetben), valamint a munkaerőhiány és a minimálbérek és bérminimum 20%-os emelése miatt továbbra dinamikus a bérnövekedés. A dinamikus bérnövekedés hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja.
Tavaly 3,5%-kal bővült a kiskereskedelmi forgalom, idén azonban az tavalyi év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri, hivatásos állomány számára kifizetett féléves bónusz hatására (ezekkel összességében mintegy 1200 milliárd forint többletjövedelem került a háztartásokhoz), valamint a közel 20%-os minimálbér és bérminimum emelés, illetve egyes ágazatokban (egészségügyi, szociális, bölcsődei, kulturális dolgozók) szintén mintegy 20%-os béremelés hatására 7,5-8% körüli növekedésre számítunk.
Csökkent az új autó regisztrációk száma is
A vásárlásokat tovább hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjármű értékesítések, és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében. Az első hét hónapban 11,9%-kal csökkent az új autó regisztrációk száma, noha a szalonok beszámolói szerint érdemben nőttek a rendelések.
A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, az előbbiek miatt az év utolsó hónapjaiban várhatóan csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása. Ezt némileg ellensúlyozhatja külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalásának folytatódása, mivel a külföldi vendégek száma is fokozatosan élénkül, amit a nagyrendezvények ismételt megtartása is támogat. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7%-át a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat, azonban feltehetően fokozatosan valósulhat meg, mivel a távol-keleti országokból még nem várható a turizmus megjelenése, az orosz vendégek pedig tartósabban hiányozhatnak. A határmenti forgalmat fellendítette a gyenge forint, az üzemanyagárak és egyes élelmiszerek árainak hazai befagyasztása.
Magyar Bankholding via KSH, GKI, Carinfo, Takarékbank előrejelzés
Kapcsolódó cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >K&H Elemzői kommentár: Élbolyban a forint
A forint, a lengyel zloty és a cseh korona a…
Tovább olvasom >Nagy István: jó minőségű dinnyével indul a magyar dinnyeszezon
A tavalyihoz képest a dinnyeimport mennyisége 51 százalékkal csökkent, ami…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >