Meredeken lassult a kiskereskedelem, food és non-food fronton is
A várakozásoktól elmaradva a nyers adat szerint 4,1%-kal, naptárhatástól megtisztítva 4,5%-kal bővült a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakihoz képest, meredeken lassulva az elmúlt hónapokban mért , bőven kétszámjegyű növekedésekhez képest, míg az árbevétel az magas infláció miatt 18%-kal 1429,5 milliárd forintra ugrott – tudjuk meg a Magyar Bankholding friss elemzéséből.
A kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció okozhatta, emellett a külföldiek kedvezményes áron való tankolásának megszűnése is hozzájárulhatott. Enyhén csökkent az élelmiszer üzletek forgalma is, amit a vendéglátás folytatódó helyreállása okozhatott, így kiskereskedelmi élelmiszer vásárlások helyett a háztartások többet költhettek a vendéglátásban.
A food és nonfood egyaránt csökkent
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 0,3%-kal csökkent, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 2,5%-kal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 23,6%-kal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene, ez utóbbiban szerepet játszott az egy évvel ezelőtti második/harmadik járványhullám ellen hozott korlátozó intézkedések miatti alacsony bázis és a tavalyihoz képest élénkülő tranzitforgalom is. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 13,2%-kal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 4%-kal, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 8,6%-kal, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 4,3%-kal nőtt.
A forgalom volumene 3,1%-kal csökkent az iparcikk jellegű vegyes üzletekben, valamint 4,3%-kal a bútor-, műszakicikk-üzletekben. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,3%-kal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 5,9%-kal nőtt.
23,7%-kal bővült a forgalom a 2020. áprilisi mélyponthoz képest, míg 4,4%-kal haladja meg a járvány előtti szintet, a kiskereskedelmi forgalom összességében a tavalyi őszi hónapokban elérte a járvány kitörése előtti szintet. 2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 37,3%-kal, 2010-hez képest 51%-kal emelkedett.
Bérnövekedés vs infláció
A forgalom növekedését a fokozatos nyitás után támogatta a munkaerőpiac teljes helyreállása (a tavalyi év közepétől a rendszerváltás óta a legmagasabb szintre ugrott a foglalkoztatottak száma, noha a járvány előttihez képest más szerkezetben), valamint a munkaerőhiány és a minimálbérek és bérminimum 20%-os emelése miatt továbbra dinamikus a bérnövekedés. A dinamikus bérnövekedés hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja.
Tavaly 3,5%-kal bővült a kiskereskedelmi forgalom, idén azonban az tavalyi év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri, hivatásos állomány számára kifizetett féléves bónusz hatására (ezekkel összességében mintegy 1200 milliárd forint többletjövedelem került a háztartásokhoz), valamint a közel 20%-os minimálbér és bérminimum emelés, illetve egyes ágazatokban (egészségügyi, szociális, bölcsődei, kulturális dolgozók) szintén mintegy 20%-os béremelés hatására 7,5-8% körüli növekedésre számítunk.
Csökkent az új autó regisztrációk száma is
A vásárlásokat tovább hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjármű értékesítések, és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében. Az első hét hónapban 11,9%-kal csökkent az új autó regisztrációk száma, noha a szalonok beszámolói szerint érdemben nőttek a rendelések.
A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, az előbbiek miatt az év utolsó hónapjaiban várhatóan csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása. Ezt némileg ellensúlyozhatja külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalásának folytatódása, mivel a külföldi vendégek száma is fokozatosan élénkül, amit a nagyrendezvények ismételt megtartása is támogat. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7%-át a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat, azonban feltehetően fokozatosan valósulhat meg, mivel a távol-keleti országokból még nem várható a turizmus megjelenése, az orosz vendégek pedig tartósabban hiányozhatnak. A határmenti forgalmat fellendítette a gyenge forint, az üzemanyagárak és egyes élelmiszerek árainak hazai befagyasztása.
Magyar Bankholding via KSH, GKI, Carinfo, Takarékbank előrejelzés
Kapcsolódó cikkeink
Bonitásvizsgálattal jelentős pénzösszegeket takaríthatnak meg a cégek
A bonitásvizsgálat egy speciális pénzügyi elemzési folyamat, aminek keretén belül…
Tovább olvasom >Gazdasági fellendülés lassú ütemben várható – a DUIHK legfrissebb felmérése
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 2024 őszi gazdasági…
Tovább olvasom >Új gazdasági „akcióterv”: Reális-e a háztartási hitelállomány további növelése?
A hazai lakhatási válság sajnálatos velejárója, hogy a többség nem…
Tovább olvasom >További cikkeink
Hogyan fognak az európaiak vásárolni az idei ünnepi szezonban?
A ShopFully és az Offerista Group az „Holiday Shopping Study…
Tovább olvasom >Új napelemparkkal bővül a Nestlé szerencsi gyár
Jövő márciusban lép működésbe az az 1,5 GW éves teljesítményű…
Tovább olvasom >Az irodapiacon túlkínálat, a kiskereskedelmi ingatlanok és szállodák terén visszatérő kereslet várható 2025-ben
A magyar kereskedelmi ingatlanpiacot jelenleg a tranzakciószámok csökkenése és a…
Tovább olvasom >