Mennyivel kerül többe jelenleg egy kisebb bevásárlás, mint egy hónappal ezelőtt?

Hiába remélte a lakosság, hogy 2022 mielőbbi mérséklődést hoz, egyelőre még azt sem lehet tudni, hogy a február 1-jétől életbelépő árstopnak milyen hatása lesz – a statisztikákat lehetséges, hogy javítja majd, de kérdés, mennyiben szab gátat a drágulásnak. Így egyáltalán nem is csoda, ha a lakosság úgy érzékeli: hétről-hétre, vagy akár napról-napra minden egyre drágább lesz. A Pénzcentrum ebben a hónapban is kiszámolta, hogy mennyivel kerül többe jelenleg egy kisebb bevásárlás egy nyugdíjas, egy családanya, és egy egyedülálló fiatal számára az egy hónappal, egy évvel ezelőtti árakhoz mérten. A számításunk megmutatja, hogy az egyes társadalmi rétegek közül kiket sújt leginkább az infláció.

A Pénzcentrum lassan két éve vizsgálja, hogy a három társadalmi réteget képviselő fiktív vásárlója – Hunor a pályakezdő fiatal, Judit a családanya és a nyugdíjas Marika néni – számára mekkora kiadást jelent egy-egy nagyobb bevásárlás. Mutatjuk, hogy a januári, csaknem 8 százalékos rekordinfláció mellett mennyivel többet kellett fizetniük a kasszáknál.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2022. januári átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Ez fél százalékponttal több mint decemberben és novemberben (7,4%). (Októberben még 6,5, szeptemberben 5,5, augusztusban 4,9, júliusban 4,6, júniusban 5,3, májusban és áprilisban 5,1 százalék volt a drágulás mértéke.) Tehát a mérséklődés, ami júliusban mutatkozott, nem tartott ki nyár végéig sem. Az elemzők abban bíztak, hogy a bázishatásoknak köszönhetően a decemberi infláció mérséklődni fog, azonban ez nem következett be.

A cikk folytatása itt olvasható…