Mélyponton a hitelfelvételi kedv

Nem csökkent a hitellel rendelkezők aránya az elmúlt három évben Magyarországon, sőt a régió országai közül még mindig a legmagasabb szinten áll. A pénzügyi válság alapjaiban változtatta meg a magyarok gondolkodását a hitelekkel kapcsolatban. Kevesebben vásárolnának hitelből, mint korábban, de a megtakarítások vásárlásra való felélését is kisebb arányban tervezik az emberek – derül ki a GfK Csoport regionális pénzügyi felmérésének legfrissebb adataiból.

Bár a banki hitelezés drasztikusan visszaesett a 2008-as pénzügyi válság hatására Magyarországon is, a hitellel rendelkezők aránya nem csökkent az elmúlt három évben, sőt a régió országai közül még mindig a legmagasabb szinten áll. Ez derül ki a GfK csoport regionális pénzügyi felmérésének legfrissebb adataiból.

Érdekesség, hogy évekig Szlovénia vezette a rangsort, majd 2010-ben drasztikusan (10 százalékkal) visszaesett a háztartások eladósodottsági aránya.

A magas hazai adat azért is meglepő, mert az MNB adatai alapján 2009 eleje óta csökken a lakossági hitelállomány, tehát azóta a lakosság nettó hitel visszafizetővé vált. A pénzügyi válság alapjaiban változtatta meg a magyarok gondolkodását a hitelekkel kapcsolatban. Ezt jelzi, hogy a GfK Fogyasztói Bizalmi Index felmérés hitelfelvételi hajlandóságot mérő kérdésére a válság előtti közel 10 százalékhoz képest most csak minden ötvenedik magyar válaszol igennel, illetve közel 70 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy soha nem venne fel hitelt, amit 5 évvel ezelőtt még alig fele annyian gondoltak hasonlóan.
A felmérés rávilágít egy másik érdekes folyamatra is. Kevesebben vásárolnának hitelből, mint korábban, de a megtakarítások vásárlásra való felélését is kisebb arányban tervezik az emberek. Ennek ellenére a megtakarítással rendelkezők arányának emelkedése átmenetinek bizonyult, és a 2009-es átmeneti csúcs után folyamatos csökkenéssel 18 százalékos mélypontot ért el.

A megkérdezettek 94 százaléka fontosnak tartja, hogy tartalékoljon időskorára. A megtakarítási célok között is kiemelt helyen szerepel a nyugdíjas évekre való takarékoskodás, mégis csak a lakosság alig ötöde képes megtakarítani.

„A pénzügyi válság hatására az öngondoskodás, a hosszú távra való tervezés foglalkoztatja az embereket, mégis a váratlan kiadásokra való takarékoskodás a legfőbb cél” – mondta Dunai Albert, a GfK Hungária szektormenedzsere, Pénzügyi kutatások.