Mely települések profitáltak az elmúlt hét év gyors növekedéséből?

Forrás: NAV és KSH adatok alapján GKI számítás

502 településen és 6 kerületben a 7 év alatti növekedés nem érte el az 50%-ot, mely évi átlagban kevesebb, mint 6%-ot jelent. Átlag alatt, 50-60% között növekedett 677 település és 3 kerület. Átlagosan 793 település és 3 kerület, míg átlag feletti 70-80% közötti növekedés volt 599 településen és 5 kerületben. Kiemelkedő volt 584 település és 4 kerület helyzete, ahol 80%-nál is nagyobb volt a vásárlóerő növekedés.

Jól látható, hogy Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér, Pest és Bács-Kiskun, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes részei nagyobb ütemben növekedtek, mint az ország többi része. Ezzel ellentétben a délnyugati és északkeleti megyék rendre a lassabban növekedők közé tartoztak. Vagyis a jólét növekedése jelentős területi különbségek mellett valósult meg. Ennek oka részben a minimálbéres népesség eltérő aránya az egyes településeken (a minimálbér messze az átlag felett emelkedett a vizsgált időszakban), részben pedig a közmunka elérő elterjedtsége voltak. Ez utóbbi a közmunka elindulásakor emelte a települési jövedelmet, de mivel a közmunkás bér szinte alig emelkedett az utóbbi években, később visszafogta a települési vásárlóerő növekedését.

Forrás: NAV és KSH adatok alapján GKI számítás

A települési összes vásárló erő mellett érdemes megvizsgálni a 2019-es egy főre jutó településenkénti vásárlóerőt is! 312 településen nem érte el az 1 millió forintot az egy főre jutó települési vásárlóerő tavaly. Átlag alatti, azaz 1 és 1,3 millió között volt 740 településen és a 7. és 19. kerületekben. 1009 településen és 5 kerületben átlagos 1,3-1,6 millió forint volt ez az érték. Átlag feletti, 1,6-1,9 millió volt 717 településen és 6 kerületben. Kiemelkedő 10 kerület és 285 település helyzete, ahol 1,9 millió forint feletti volt az egy főre jutó vásárlóerő. Az ábrán jól látható, hogy a Dunántúl északi felében és Közép-Magyarországon találhatóak rendre a magasabb vásárlóerővel rendelkező települések, míg a szerényebb vásárlóerővel rendelkező települések Dél-Dunántúlon és Észak-Kelet-Magyarországon találhatóak. Látható, hogy ahol magas az egy főre jutó vásárlóerő, rendre ott gyarapodtak a jövedelmek is a legnagyobb ütemben, tehát a szegényebb települések egyre jobban leszakadtak, míg a gazdagabb települések előnye tovább növekedett. Ezek alapján 2019-ben a következő három-három településen volt a legnagyobb és legkisebb az egy főre jutó vásárlóerő értéke: Felcsúton, Veszprémfajszon és Debrétén a legmagasabb, míg Gadnán, Tornanádaskán és Csenyétén a legkisebb. Ez a koronavírus járvány hatására várhatóan még élesebben fog jelentkezni.