Méhészek: jók az idei terméskilátások, de problémát okoz az alacsony felvásárlási ár a nagy méztermelőknek

Kedvező lehet az idei akácszezon a hazai méhészeknek, azonban az Európai Unióba beáramló kínai – zömében hamisított – méz miatt kialakult, tartósan alacsony felvásárlási árak következtében több nagy hazai méztermelő vállalkozás szűntetheti be tevékenységét – jelentette ki az Agroinform.hu-nak adott interjúban Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.

(Fotó: Pixabay)

Idén már március közepére lezajlott a generációváltás a méhészetekben, az áttelelt mintegy 1,2 millió hazai méhcsalád többsége jó állapotban kezdte meg a hordást. Az akác hajtásai átvészelték a márciusi fagyos napokat, és a jelenlegihez hasonló időjárás mellett már április végén megkezdődhet az akácméz idei szezonja. A 25-30 tonna közé várt hazai méztermés több mint felét várhatóan idén is az akácméz teheti ki – becsülte az elnök.

Az itthon termelt méz 60-70 százaléka exportra megy, ugyanakkor 2022 elejéhez képest felére zuhant a méz ára az EU-ban

Az uniós mézpiac összeomlását a harmadik országokból, így az Ukrajnából, Argentínából, de legfőképpen a Kínából származó mézimport okozza – mutatott rá. Az Európai Bizottság által tavaly lefolytatott mézvizsgálat eredményei szerint a kínai exportból származó minták háromnegyede bizonyult hamisnak, ezek a termékek gyakorlatilag cukorszirupot tartalmaztak. Ezzel sem a hazai, sem a többi európai országban működő termelők nem képesek árban versenyezni – mutatott rá Bross Péter. A piaci zavarok elsősorban a nagy, legalább 200-300 méhcsaláddal rendelkező piaci szereplőket sújtják, a kisebb szereplők ugyanis hosszú évek munkájával kialakították a saját fogyasztói körüket, amit közvetlen értékesítéssel: termelői piacokon vagy online webshopon keresztül képesek elérni. Magyarországon július 1-jétől kötelező lesz feltüntetni a méz címkéjén összetételi sorrendben a származási országokat, az EU egészében egyelőre még várni kell a hasonló rendelet megszületésére – hangsúlyozta Bross Péter. Ameddig az európai vásárlók nem tudnak tájékozódni arról, milyen származású termékeket fogyasztanak, nem is várható el tőlük, hogy ne az ár alapján döntsenek – tette hozzá.

MTI