Méhek nélkül összeomlik a világ élelmiszertermelése

Szerző: trademagazin Dátum: 2011. 02. 02. 12:15

Titokzatos kór tizedeli a méheket Nyugat-Európában. A szakemberek még nem találják a magyarázatot a rovarcsaládok rejtélyes elnéptelenedésére, ám a folyamat hosszú távon az öreg kontinens egész gazdaságát veszélybe sodorhatja. Hazánkat egyelőre szerencsére nem érte el a betegség.

A világ élelmiszertermelésének harmada függ a méhektől. Közép-Európában a növények mintegy nyolcvan százalékát ezek a rovarok porozzák be, miközben csak az Európai Unióban a méhek által termelt érték meghaladja az évi huszonkétmilliárd eurót, így a szarvasmarhák és a sertések után a harmadik legfontosabb haszonállatnak számítanak. A szorgos rovarok most soha nem látott veszélyben vannak.

A szakemberek szerint a génmódosításnak, a globális klímaváltozásnak, egyes növényvédő szereknek, a mobiltelefon-hálózatoknak, illetve egy esetleges vírusnak is szerepe lehet a folyamatban. A CCD, azaz a méhkolóniák összeomlásához vezető rendellenesség tünetei megdöbbentőek: a méhek elindulnak pollent vagy nektárt gyűjteni, ám soha nem térnek haza, eltévednek, s végül végkimerülésben pusztulnak el – ezáltal persze halálra ítélik éhező lárváikat és a királynőt is.

A CCD egyelőre nem érte el hazánkat. Árgyelán János, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Békés megyei szaktanácsadója elmondta, hogy elsősorban Portugáliában, Spanyolországban és Franciaországban okozott igen jelentős problémát a titokzatos rendellenesség, de Nyugat-Európa más tájait sem hagyta érintetlenül. Akadtak olyan méhészetek, ahol a rovarok nyolcvan-kilencven százaléka is odaveszett.

2004 óta az amerikai méhállomány a felére csökkent, Európában 2006-ban ütötte fel a fejét a méhbaj. A legnagyobb gond egyébként az, hogy jelenleg még a tudósok sem tudják, hogy mi váltja ki a méhcsaládok összeomlását, elnéptelenedését. Folyamatosan vizsgálják és kutatják, hogy mi lehet a magyarázat. Ugyanakkor éppen a CCD rejtélyessége miatt a védekezés is szinte lehetetlen.

Magyarországon az európai számokkal ellentétben a még elfogadható mértéket jelentő öt-tíz százalék között mozog a méhpusztulás aránya – írja a vallalkozoinegyed.hu.

Kapcsolódó cikkeink