Megváltozott a csehek étlapja

Megváltozott a cseh lakosság étrendje az 1989-es rendszerváltozás óta. Kevesebb húst, kenyeret és burgonyát, viszont több zöldséget, rizst, fehér péksüteményt és édességet fogyasztanak. Több alkoholt és üdítőt isznak, mint 1989 előtt – derül ki abból a kimutatásból, amelyet a Cseh Statisztikai Hivatal a bársonyos forradalom 25. évfordulója alkalmából hozott nyilvánosságra.

Bár a megváltozott étrend a kimutatás szerint egészségesebbnek tűnik, mint a korábbi, a csehek – elsősorban a gyermekek – körében egyre gyakoribb az elhízás. Szakértői vélemények szerint ez alapvetően a korábbinál jóval kevesebb mozgás, sportolás következménye.

Míg 1989 előtt évi 97 kilogrammal történelmi csúcsponton volt a húsfogyasztás, azóta folyamatosan csökken és 2012-ben minden cseh állampolgár átlagban 77,4 kilogramm húst fogyasztott el. Nagyon esett – 30 kilogrammról 8 kilogrammra – a marhahús fogyasztása, szakértők szerint elsősorban az ára miatt. Ugyanakkor a csirkehús fogyasztás megduplázódott. A lakosság körében továbbra is a sertéshús a legkeresettebb, évi 40 kilogrammal.

Nagyon visszaesett a tej- és a tojásfogyasztás, míg a tejtermékeké emelkedett. A vaj- és a zsírfogyasztás majdnem ötven százalékos visszaesése, valamint a növényi eredetű zsiradékok nagyobb mértékű fogyasztása következtében csökkent a szív- és érrendszeri megbetegedések száma Csehországban – mutatott rá Pavel Suchánek táplálkozási szakértő a televízióban.

Össztársadalmi gonddá nőtte ki magát a gyermekek elhízása. Míg korábban az elhízott hétéves gyermekek aránya 1,6-1,8 százalék között mozgott, jelenleg ez az arány meghaladja a hét százalékot. Egészségügyi szakértők szerint ez az egyre mozgásszegényebb életmód mellett részben annak is következménye, hogy a gyerekek körében nagyon megnőtt a tésztafélék és a különféle hamburgerek fogyasztása.

Nagyot változott a gyümölcsfogyasztás, elsősorban annak összetétele. Míg a rendszerváltás előtt átlagban 70 kilogramm gyümölcsöt fogyasztottak a csehek személyenként, manapság 75 kilogrammot, miközben a déli gyümölcsök fogyasztása majdnem megduplázódott, 16 kilogrammról 29 kilogrammra nőtt. Mérsékelten – 78 kilogrammra – nőtt a zöldségfogyasztás is.

A sörfogyasztás csekély mértékben – a fejenkénti 151 literről 148,5 literre – mérséklődött, viszont megugrott az alkoholmentes üdítők fogyasztása – 108,5 literről 278 literre. Megnőtt a borfogyasztás és a tömény italok fogyasztása is. (Kokes János, MTI)