Megváltoznak a transzferár-szabályok Magyarországon

A nagyobb cégek járnak rosszabbul

2022. július 27-én hirdették ki a 2022. évi XXIV törvényt Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról, mely a Tao. tv, az Art. és a 32/2017. NGM Rendelet vonatkozásában is lényeges változásokat hozott a transzferár szabályokban. A nyári és őszi adócsomag változásai, továbbá a Pénzügyminisztérium által december 9-én publikált jogszabálytervezet (a módosuló NGM Rendeletről) alapján több nagy horderejű, transzferárazással kapcsolatos változással kell szembenéznie az adózóknak.

A nyáron közzétett rendelkezések közül kiemelnénk, hogy a nyilvántartási kötelezettség megszegésével kapcsolatos mulasztási bírságok a 2023. adóévtől szigorodnak. Az új Art. módosítás értelmében a mulasztási bírságot nyilvántartásonként lehet kiszabni. Ennek összege a korábbi 2 millió forint helyett ügyletenként 5 millió forintig, ismételt jogsértés esetén pedig 4 millió forint helyett 10 millió forintig terjed. Szintén a nyári adócsomagban rögzítettek egy transzferár-kiigazítással kapcsolatos változást. Ennek értelmében, amennyiben az adózó és kapcsolt fele közötti ügyletben alkalmazott ellenérték a szokásos piac tartományon kívülre esik, úgy az adózás előtti eredmény módosítását főszabályként a szokásos piaci tartomány középértéke (medián) alapján szükséges elvégezni a társasági adóban. Ez eltér a jelenlegi gyakorlattól, eddig elegendő volt a legközelebbi szokásos piaci értékre (alsó vagy felső kvartilis) elvégezni a kiigazítást.

A nyári és őszi adócsomag rendelkezései megkövetelik a transzferár-dokumentációra vonatkozó NGM Rendelet módosítását is. Ennek eredménye a december 9-én közzétett jogszabálytervezet, amelynek legfőbb rendelkezéseit az alábbiakban részletezzük.

NGM Rendelet módosítás

Adatszolgáltatási kötelezettség tartalma és módosított értékhatár

A módosuló Tao. tv alapján új adatszolgáltatási kötelezettség terheli az adózókat, amelynek tartalmi és szabályozási részletezése az NGM rendelet legfontosabb változása. A jogszabályok alapján a 2022. december 31. után beadott társasági adóbevallásban adatot kell szolgáltatni az Adóhatóság számára a kapcsolt vállalatokkal bonyolított tranzakciókról. Ezen adatszolgáltatási kötelezettség főszabályként a nettó 100 millió forintos értéket elérő ügyleteket érinti és többek között az alábbiakra terjed ki:

• ügylet megnevezése, arra legjellemzőbb TEÁOR kód, karakterizáció;
• ügylet ellenértéke;
• transzferár megállapítási módszer megnevezése;
• alkalmazott árazás/ügyleten elért jövedelmezőség;
• alkalmazott számviteli sztenderd megnevezése;
• szokásos piaci tartomány.

Ez összhangban áll az eddigi szabályozással, amelynek értelmében a társasági adóbevallás benyújtásáig el kellett készíteni az adott évre vonatkozó transzferár-dokumentációt. Az új rendelkezések alapján ennek meglétét vissza is fogja követni az Adóhatóság, ugyanis az adatszolgáltatási kötelezettség a gyakorlatban megköveteli a dokumentáció meglétét. Fontos kiemelni, hogy az új kötelezettség már a 2022. üzleti évet is érinti, és ez egy plusz teher az adózó számára a korábbiak mellett.

További lényeges változás, hogy a transzferár-dokumentációs kötelezettség értékhatára a korábbi 50 millió forintról 100 millió forintra növekszik. Ez valamelyest szűkíti a dokumentálandó tranzakciók körét.

Egyéb változások

Szigorodnak az ügyletek összevonhatóságának szabályai és feltételei is. Nem lesz összevonható a beszerzés a beszerzett anyagokból gyártott termékek értékesítésével, továbbá a ráfordításokat érintő ügylet az elsősorban bevételeket érintő ügylettel.

A Rendelet egy korábbi része is pontosításra került, mely alapján a helyi dokumentumokban most már szükséges bemutatni a konkrét költséghelyeket/főkönyvi számokat, melyeken a tesztelt ügyleteket nyilvántartják.

A kiemeltek mellett számos új rendelkezésnek kell eleget tennie az adózóknak, amelyeknek részleteit a december 9-én közzétett jogszabálytervezet, továbbá a nyári és őszi adócsomagok tartalmazzák.

A szigorodó szabályok és az új adatszolgáltatási kötelezettség megjelenése plusz terhet ró az adózóra, míg az megnövelt értékhatár mérsékli a dokumentációs terheket ‒ zárta összefoglalóját Orbók Ilona, a BDO Magyarország adópartnere.