Megszűnt az alkoholtermékek differenciált adómértéke

Megszűnt az alkoholtermékek differenciált adómértéke, csökkent a jövedéki biztosítékuk, kivetették rájuk a népegészségügyi termékadót, magánfőzésben pedig kevesebb pálinkát lehet előállítani, de a fröccsnek, mint új termékkategóriának az adómértéke 0 forint. Összességében drágulnak az alkoholtermékek.

Az alkoholtermékek jövedéki adómértéke 2015. január 1-jétől egységesen 333 385 forint az adóalapra számítva. Az adó alapja pedig továbbra is az alkoholtermék 100 térfogatszázalékos etilalkohol-tartalommal hektoliterben meghatározott, 20 °C-on mért mennyisége.

Év elején új jövedéki termékkategória is bevezetésre került, a „fröccs”. A fröccs szőlőbor és hozzáadott, ízesítés nélküli szénsavas víz 8,5 térfogatszázalékot meg nem haladó alkoholtartalmú, olyan kiszerelt keveréke, amelyben a szőlőbor aránya meghaladja az 50 százalékot. Ebben az esetben a fröccs adómértéke hektoliterenként 0 forint.

Könnyített jövedéki biztosíték

Az alkoholtermékek, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermékek jövedéki biztosítéka mintegy 10 százalékkal, 22 millió forintról 20 millió forintra csökkent, miután március elején a Parlament elfogadta a törvénymódosítást.

Tavaly novemberben, az adótörvény elfogadásakor 22 millió forintról 150 millió forintra emelték a biztosíték mértékét, amit pár héttel később sávos rendszerre módosítottak a nettó árbevétel függvényében. Ezt a sávos rendszert előbb 2016. január 1-jével, majd idén március 1-jével akarták bevezetni.

Ám a Miniszterelnökség úgy vélte, hogy a jövedéki biztosíték nem haladhatja meg a 2014. januári mértéket. A végül márciusban elfogadott törvénymódosítási javaslat indoklásában kiemelték, hogy kisebb mennyiséggel kereskedő vállalkozók nem tudják kitermelni a nagyobb összegű biztosítékot, illetve az emelés nem segítené elő a gazdaság fehérítését. A törvénymódosítás azt is lehetővé teszi, hogy aki január elseje után emelt összegben nyújtott biztosítékot, az a törvény hatályba lépése után visszakapja a különbözetet.

NETA neked!

Az alkoholos termékekre is kivetették a népegészségügyi termékadót (NETA). A NETA 2011-es bevezetése óta 61 milliárd forint bevételt jelentett a költségvetésnek. A kormány várakozása szerint az adóból befolyt összeg idén meg fogja haladni a 25 milliárd forintot – ennek értéke tavaly mintegy 20 milliárd forint volt. Adómentességet csak a gyógyszernek vagy gyógyhatású készítménynek minősülő alkoholtermékek, valamint a gyümölcspárlatot és adalékanyagot nem tartalmazó, legalább 7 gyógynövény felhasználásával készült szeszes italok élveznek. Nem tartozik az adó hatálya alá a magánfőzés sem, de ezt a tevékenységet már csak gyümölcstermesztő végezheti, és évi 200 liter tiszta szesz helyett idén már csak 50 litert állíthat elő.

Hegedűs Krisztina, a DunaPro Brand Managere az új adónemre reagálva elmondta:

„A népegészségügyi termékadó jelentősen befolyásolja várakozásainkat az idei évre. Valamennyi, általunk forgalmazott termék esetén kénytelenek vagyunk beépíteni az adó mértékét átadói árainkba, ami a polci árak növekedésével jár. Az áremelkedés következtében egyrészt forgalom-visszaeséssel, másrészt a fogyasztói szokások átalakulásával számolunk, tekintettel a magyar társadalom árérzékenységére. Várható, hogy a fogyasztók azon termékek felé fordulnak majd, melyeket a NETA nem, vagy kevésbé érint, mivel azok fogyasztói ára nem, vagy kisebb arányban emelkedik.

Az általunk forgalmazott termékek mind világszerte ismert, magas minőségű prémiumtermékek, ezeknek továbbra is megvan a helyük és szerepük az alkoholtermékek piacán. Ettől függetlenül a verseny erősödésére számítunk, ezért olyan aktivitásokat tervezünk a jövőben, melyekkel egyrészt felhívjuk a figyelmet termékeinkre, másrészt pedig az általuk közvetített életérzést is erőteljesebben tudjuk hangsúlyozni.”

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége az ágazat versenyképességét befolyásoló tényezők között sorolja fel a különadókat. Véleményük szerint valamennyi olyan adónem, amely nem létezik a hazánkkal versengő környező országokban, a hazai termelőágazatok versenyképességét rontja. A különadók további emelése és újabb büntetőadók kivetése beláthatatlan következményekkel járhat mind a nemzetgazdaságra, mind a magyar fogyasztókra nézve, az élelmiszer­ipart pedig a magyar könnyűipar sorsát idéző pályára állíthatja és felszámolásra ítélheti.

M. K.