Megszűnik a kereskedelmi célú halászat a természetes vizeken
Megszűnik a jövőben a kereskedelmi célú, nagyüzemi halászat a természetes vizeken: 2016-ra és az azt követő évekre már nem adható ki kereskedelmi célú halászati engedély – döntött az Országgyűlés kedden.
A képviselők a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter által kezdeményezett módosítását 159 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 33 tartózkodás mellett fogadták el.
A törvény kibővíti a horgászat és halastó definícióját. Az állami horgászjegy kiadásához szükséges feltételek közül törlik a fogási napló leadását. Ezt azzal indokolják, hogy az állami jegyet első alkalommal kiváltók ezt a feltételt nem tudnák teljesíteni, miközben a fogási napló leadását elmulasztó horgászok is válthatnak emelt díjas állami horgászjegyet. A horgászturizmus fejlesztése érdekében a külföldön vizsgát tett horgászoknak lesz lehetőségük külhoni vizsgairatokkal igazolni a horgászati jogosultságukat.
Mentesülnek az állami horgászjegy díjának megfizetése alól a vakok vagy gyengénlátók. A módosítás pontosítja és egyértelműsíti, milyen vízterületeken és milyen iratok hiányában minősül jogosulatlannak a horgászat vagy a halászat.
A jövőben nem csak a halgazdálkodási területeken, de a halastavakon is tilos lesz a halállományban és a környezetben kárt okozó halfogási módszereket alkalmazni. A jogalkotó szerint ez összhangot teremt a berni egyezmény elvárásaival is, ami a halfogás során általánosságban kimondja a méreg, a váltóáram és a robbanóanyag tilalmát.
A halászati őröknek joguk lesz arra, hogy elvegyék az állami horgászjegyet, a turista állami horgászjegyet illetve az állami halászjegyet azoktól, akik nem jegyzik be fogásaikat a fogási naplóba.
A jövőben halvédelmi bírságot szabhatnak ki azokra, akik nem fogható halat, illetve más hasznos víziállatot fognak ki vagy gyűjtenek be, akik a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen őshonos halat fognak, illetve akik a pecázás során folyamatosan felügyelet nélkül hagyják a horgászfelszerelésüket.
A törvény rendelkezik arról is, hogy mikor kell figyelmeztetést alkalmazni a bírság helyett. Ezek elsősorban azokra az esetekre vonatkoznak, amikor a horgász vagy halász nem viszi magával a szükséges okmányait, de ezeket később bemutatja. Figyelmeztetést kap az is, aki első esetben mulasztja el bejegyezni fogási naplójába a horgászat megkezdésének időpontját.
A jogszabály alapján ha egy önkormányzat nem kíván élni a halgazdálkodási jogával, akkor arról az állam javára mondhat le. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Több mint 3 milliárd forintos kerettel nyílt felhívás a haltermelőknek
A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (MAHOP Plusz) a 2021-2027…
Tovább olvasom >A tógazdasági haltermelés volumene 7 százalékkal csökkent
A magyarországi tógazdasági haltermelés volumene 2023-ban 19 673 tonna volt,…
Tovább olvasom >Veszélyt jelentő inváziós halfajok telepítését akadályozta meg az Állami Halőri Szolgálat
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állami Halőri Szolgálata (Nébih ÁHSZ) a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Érdemes a hazai szárnyasokat választani Márton-nap alkalmából
Idén sem hiányozhat a Márton napi asztalról a libapecsenye. A…
Tovább olvasom >Márton-nap előtt: drágulásra számíthatunk a liba és kacsa esetében?
November 11-én, Szent Márton napján a hagyomány szerint libát illik…
Tovább olvasom >Rendkívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzést indítanak az ételfutár cégeknél
A fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium rendkívüli fogyasztóvédelmi vizsgálatot indít a…
Tovább olvasom >