Megszülettek az európai gazdatüntetések első eredményei

(Fotó: Pixabay)

Nem maradt visszhang nélkül a gazdák tüntetéshulláma Európában, az Európai Parlament ugyanis a minap megszavazta a Közös Agrárpolitika (KAP) egyes szabályainak módosításáról szóló bizottsági javaslatot. Az uniós rendeletek kihirdetésére várhatóan május végéig kerülhet sor (tehát már a vetési időszakot követően), így a változások érdemben a következő gazdasági évet érintik majd. A támogatási feltételek egyszerűsítése érdekében módosultak az uniós rendeletek, így a tagállamok lehetőséget kapnak arra, hogy kiigazítsák a szabályaikat, amelyek akár már a 2024-es kérelmezési időszakban könnyebbséget jelenthetnek a mezőgazdasági termelőknek. Az új szabályozás szerint a tagállamok minden naptári évben két alkalommal módosíthatják a KAP Stratégiai Tervet. A jogszabályi könnyítéseknek ugyanakkor még bőven lenne tere a Közös Agrárpolitika szabályrendszerében. Reményeink szerint a munka tovább folytatódik és a következő hónapokban további egyszerűsítési javaslatokról születhet döntés. A gazdáknak stabil és kiszámítható környezetre van szükségük ahhoz, hogy folytathassák tevékenységüket, és egészséges, biztonságos élelmiszerrel láthassák el a fogyasztókat.

Az uniós rendeletmódosítási csomag elsősorban a Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMKÁ) előírásait érinti

Azokat a gazdálkodókat, akik a 2025. december 31-ig végrehajtott Vidékfejlesztési Program keretében egyaránt részesülnek területalapú támogatásban, és ezért feltételességre vonatkozó ellenőrzés alá esnek, mentesülnek a kölcsönös megfeleltetési ellenőrzések és a szankciók alkalmazása alól. E mellett a feltételességre vonatkozó szankciók a 10 hektárnál kisebb területen gazdálkodó mezőgazdasági termelőket nem érintik. Egyszerűsödnek a HMKÁ 6., vagyis a Minimális talajborításra vonatkozó előírások is. Hazánk ezt a lehetőséget a rizs vagy indiánrizs termesztésére használt területek esetében tudja kihasználni. E szerint a talajtakarás kötelezettségét a tárgyévben nem kell teljesíteni a talajtakarás nélkül – szellőztetés, simítózás vagy szintezés mellett – pihentetett területeken, amelyeket a tárgyévet megelőző évben rizs vagy indiánrizs termesztésére használtak. A HMKÁ 7., vagyis a Szántóföldi vetésforgó kiegészül a növénytermesztés diverzifikációjával. Így ezt az előírást a vetésváltás mellett a növénytermesztés diverzifikációjával is teljesíthetik a gazdálkodók. A 10 hektár feletti, de legfeljebb 30 hektár szántóterülettel rendelkező mezőgazdasági termelőnek egy adott évben legalább kétféle szántóföldi növénykultúrát kell termesztenie, egy növénykultúra a teljes szántóterületnek legfeljebb a 75 százalékát foglalhatja el. A 30 hektár feletti szántóterülettel rendelkező gazdálkodóknak minimum háromféle növénykultúrát kell termeszteniük, egy növénykultúra legfeljebb a teljes szántóterület 75 százalékát foglalhatja el, a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 95%-át. A különböző növénykultúrák arányának kiszámítása során az egységes kérelem benyújtásának évében május 1. napjától szeptember 30. napjáig tartó időszakot kell figyelembe venni.

Az európai uniós rendeletmódosítás a HMKÁ 8., vagyis a Biológiai sokféleség megőrzése szabályt is érinti

Az Európai Bizottság javaslata eltörölte az előírásrendszerből a nem termelő területek kijelölésének kötelezettséget, míg a védett tájképi elemek megőrzésének kötelezettsége, valamint a sövények és fák kivágásának, metszésének, csonkításának a költési és fiókanevelési időszakban történő tilalma továbbra is szerepel majd az előírások között. A HMKÁ 8-ra vonatkozó könnyítést hazánk az idén még nem tudja kihasználni, mivel a 2024-es évre éltünk a HMKÁ 8 derogációval, amelynek keretében a nem termelő elem és terület kijelölési kötelezettség 4%-ra, az Agro-Ökológiai Program (AÖP) kötelezettsége pedig 5-5 %-ról 1-9%-ra módosult. A következő évben azonban már a hazai mezőgazdasági termelőkre is vonatkozik a könnyítés.

NAK