Meglepte az elemzőket a külkereskedelmi forgalom élénkülése

Meglepte az elemzőket a külkereskedelmi forgalom szeptemberi élénkülése, ugyanakkor eltérően látják ennek okait.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken jelentette, hogy az augusztusi megtorpanás után szeptemberben megélénkült a külkereskedelmi forgalom: az export euróértéke 5,8, az importé 5,0 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a kiviteli többlet 99 millió euróval, 953 millió euróra nőtt.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője kiemelte: soha nem volt ekkora a külkereskedelmi mérleg havi többlete, így az augusztus „egyszeri kisiklásnak” értelmezhető. Szeptemberben visszatért a lendület a magyar gazdaságba, a külkereskedelem élénkülését már a hétfői iparstatisztika is előre jelezte – mondta.

A kedvező külkereskedelmi adatban az olcsó olaj hatása is benne lehet, vetette fel az elemző, aki szerint a dinamikát döntően a feldolgozóipar jó teljesítménye adta. Ezzel kapcsolatban az eurózóna gazdasági teljesítménye jelenthet komolyabb kockázatot, ellentmondásosak a gazdasági adatok – fejtette ki.

Jó lenne, ha az eurózóna nem fordulna újabb recesszióba az év második felében, mivel a magyar export döntően ide irányul – tette hozzá.

Úgy vélte, a növekedést mérsékeli majd a bázishatás, mivel a magyar gazdaság a tavalyi év második felében fordult érdemi növekedési pályára.

Török Zoltán szerint az export és az import egyaránt 5-6 százalékkal nőhet az idén.
Balatoni András, az ING Bank elemzője szintén úgy vélte: magas és meglepetést keltő, hogy az export euróértéke 5,8, az importé pedig 5,0 százalékkal nőtt szeptemberben, míg augusztusban 4 illetve 0,6 százalékos csökkenést mért a KSH. Az elemző szerint ugyanakkor fenntartással kell kezelni az adatot, mert az ipar termelési volumene nem érte el a június-júliusi szintet.

Az első becslés nagyon bizonytalan, ezért nem tartotta kizártnak, hogy ezt a meglepetést keltő adatot később módosítják majd, olyan szintre, amely összhangban van az ipari termeléssel. Lehetségesnek tartotta azt is, hogy egyszerű időzítési kérdésről van szó: azaz a nyár elején felhalmozott készleteket folyamatosan értékesítik.

Az ING elemzője kifejtette, hogy szeptemberben – különösen a hónap elején – a forint is gyenge volt, így javult a cserearány, ez is hozzájárulhatott a külkereskedelmi termékforgalom egyenlegének jelentős javulásához.

Ráadásul az export gyorsabban nőtt, mint az import, ami ellentétes a korábbi trenddel, amiben az importnak volt gyorsabb a dinamikája a hazai belső kereslet élénkülése miatt – vélekedett. A későbbi statisztikákból kiderülhet, hogy mennyire lesz tartós az exportbővülés – mondta Balatoni András.

Bár a szeptemberi külkereskedelmi többlet rekordmértékű, a trend csökkenésre utal Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint.

Kiemelte, hogy a külkereskedelmi többlet 953 millió euró volt, ami a legmagasabb havi értékek közé tartozik, egyben több mint 10 százalékos emelkedés tavaly szeptemberhez képest, ám a trendeket nézve a kép árnyaltabb, részben azért, mert az augusztusi autóipari leállások után az üzemek szeptemberi újraindulása megdobta az exportot is.

Hozzátette: ezt a hatást leszámítva, a külkereskedelmi többlet alakulását visszamenőleg nézve, a trend alapján a szufficit enyhe csökkenést mutat, ami részben az importbővülés számlájára írható. Emellett az exportdinamika is lassul, ami szintén szerepet játszik a külkereskedelmi többlet apadásában – mondta. (MTI)